Ask at the forum if you have an Ancient or Modern Greek query!

αἰδώς

From LSJ
Click links below for lookup in third sources:
Full diacritics: αἰδώς Medium diacritics: αἰδώς Low diacritics: αιδώς Capitals: ΑΙΔΩΣ
Transliteration A: aidṓs Transliteration B: aidōs Transliteration C: aidos Beta Code: ai)dw/s

English (LSJ)

αἰδόος, contr. αἰδοῦς, η (late nom. pl. αἰδοί Sch.E.Hipp.386), as a moral feeling,
A reverence, awe, respect for the feeling or opinion of others or for one's own conscience, and so shame, self-respect (in full ἑαυτοῦ αἰδώς Hierocl.in CA9p.433M.), sense of honour, αἰδῶ θέσθ' ἐνὶ θυμῷ Il.15.561; ἴσχε γὰρ αἰδώς καὶ δέος ib.657, cf. Sapph.28, Democr. 179, etc.; αἰ. σωφροσύνης πλεῖστον μετέχει, αἰσχύνης δὲ εὐψυχία Th. 1.84, cf. E.Supp.911, Arist.EN1108a32, etc.; αἰδοῖ μειλιχίῃ Od.8.172; so ἀλλά με κωλύει αἴδως Alc.55 (Sapphus est versus); ἅμα κιθῶνι ἐκδυομένῳ συνεκδύεται καὶ τὴν αἰδῶ γυνή Hdt.1.8; δακρύων πένθιμον αἰδῶ tears of grief and shame, A.Supp.579; αἰ. τίς μ' ἔχει Pl. Sph.217d; αἰδώς καὶ δίκη Id.Prt.322c; αἰδοῦς ἐμπίπλασθαι X.Cyr.1.4.4; sobriety, moderation, Pi.O.13.115; αἰδῶ λαβεῖν S.Aj.345.
2 regard for others, respect, reverence, αἰδοῦς οὐδεμιῆς ἔτυχον Thgn.1266, cf. E.Heracl.460; αἰδώς τοκέων respect for them, Pi.P.4.218; τὴν ἐμὴν αἰδῶ respect for me, A.Pers.699; regard for friends, αἰδοῦς ἀχαλκεύτοισιν ἔζευκται πέδαις E.Fr.595; esp. regard for the helpless, compassion, αἰδοῦς κῦρσαι S.OC247; forgiveness, Antipho 1.26, Pl.Lg. 867e (cf. αἰδέομαι II.2).
II that which causes shame or respect, and so,
1 shame, scandal, αἰδώς, Ἀργεῖοι, κάκ' ἐλέγχεα Il.5.787, etc.; αἰδώς, ὦ Λύκιοι· πόσε φεύγετε; 16.422; αἰδὼς μὲν νῦν ἥδε… 17.336.
2 = τὰ αἰδοῖα, Il.2.262, Arat.493, D.H.7.72.
3 dignity, majesty, αἰδώς καὶ χάρις h.Cer.214.
III Αἰδώς personified, Reverence, Pi.O.7.44; Mercy, Ζηνὶ σύνθακος θρόνων Αἰδώς S.OC1268, cf. Paus. 1.17.1; παρθένος Αἰδοῦς Δίκη λέγεται Pl.Lg.943e.

Spanish (DGE)

-οῦς, ἡ
• Alolema(s): αἴδως Sapph.137.2, 5
• Morfología: [gen. αἴδως Alc.331; plu. nom. αἰδοί Sch.E.Hipp.386D.]
I 1respeto, veneración, reverencia entre los mismos dioses, por Zeus Il.15.129, Zeus ante Tetis Il.24.111, de los hombres ante los dioses como Deméter h.Cer.190, ante la realeza o la nobleza μηδὲ ... σὺ δὲ χείρον' ὀπάσσεαι αἰδοῖ εἴκων no elijas a un compañero inferior por respeto a la realeza, Il.10.238, θεὸν ὣς ἱλάσκονται αἰδοῖ μειλιχίῃ (al rey) tratan de aplacarlo como a un dios con una dulce veneración Hes.Th.92, φιλότητι καὶ αἰδοῖ φωτὸς ἑῆος con el cariño y el respeto debido a un noble, Od.14.505, Μέλαγχρος αἴδως ἄξιος ἐς πόλιν Alc.l.c., τὴν ἐμὴν αἰδῶ μεθείς dejando a un lado tu respeto a mi persona A.Pers.699, cf. S.Ai.345, gener. ante todo lo superior προμαθέος αἰδώς Pi.O.7.44, οὕτως που πολὺ τοῖς ἀνθρώποις καὶ αἰδοῦς ἐς τὸ κρεῖττον καὶ καταφρονήματος πρὸς τὸ χεῖρον ἐμπέφυκεν así es innato en los hombres mucho respeto a lo superior y desprecio a lo inferior D.C.78.20.3.
2 respeto, consideración hacia personas más débiles, protegidas por las leyes divinas: los ancianos Od.3.24, cf. 14, los padres αἰ. τοκέων Pi.P.4.218, un aedo Od.8.480, οὐδέ οἱ αἰ. γίγνεται no tiene respeto (de Aquiles que maltrataba el cadáver de Héctor) Il.24.44
hacia las leyes de la hospitalidad ὑβρίζοντες οἴκῳ ἐν ἀλλοτρίῳ οὐδ' αἰδοῦς μοῖραν ἔχουσι Od.20.171, hacia la amistad, Critias Fr.Trag.6, τινὰ ... αἰδῶ τοῦ ὁμοφύλου ... ποιούμενοι sintiendo una cierta consideración por su ascendencia común D.C.41.53.1, los aliados πρὸς τοὺς συμμάχους (inspirarles) respeto a nuestros aliados D.C.52.30.1
consideración, agradecimiento a los amigos Thgn.1266.
3 consideración, compasión αἰδοῦς κῦρσαι que obtenga (mi desgraciado padre vuestra) compasión S.OC 247
perdón, composición (v. αἰδέομαι 3, αἴδεσις, etc.) πῶς οὖν ταύτην ἐλεεῖν ἄξιόν ἐστιν ἢ αἰδοῦς τυγχάνειν παρ' ὑμῶν ...; ¿cómo pues vamos a compadecernos de ella y concederle la composición (el perdón)? Antipho 1.26, cf. Pl.Lg.867e
personif. la Compasión, la Piedad Ζηνὶ σύνθακος Αἰδώς S.OC 1268.
4 como virtud moral y cívica acción de refrenarse, mesura, autodominio, escrúpulo, reparo, respeto a la ley, modestia δίκη δ' ἐν χερσί, καὶ αἰδὼς οὐκ ἔσται (en la quinta raza) la justicia estará en la fuerza y no habrá ningún respeto a la ley Hes.Op.192, εὖτ' ἂν ... αἰδῶ δέ τ' ἀναιδείη κατοπάζῃ cuando ... a la mesura la sustituye la desvergüenza Hes.Op.324, cf. Democr.B 179, Pi.O.13.115, αἰδοῦς δ' ἐνεπίμπλατο ὥστε καὶ ἐρυθραίνεσθαι ὁπότε συντυγχάνοι τοῖς πρεσβυτέροις alcanzó tal grado de modestia que se ponía colorado cuando se encontraba con gente de mayor edad (cf. tb. I 5) X.Cyr.1.4.4, ἵνα γὰρ δέος ἔνθα καὶ αἰ. pues donde (en Zeus) está el miedo, también está el respeto a la ley, Cypr.18.2, εἶναι ὅπερ αἰδὼς ἡ σωφροσύνη la modestia es lo mismo que la cordura Pl.Chrm.160e, τὸν φόβον ... καλῶν αἰδῶ llamando al miedo respeto a la ley Pl.Lg.647a, Αἰδώς· τολμήσεως ὑποχώρησις ἑκουσία δικαίως καὶ πρὸς τὸ βέλτιστον φανέν· καταλαβὴ ἑκουσία τοῦ βελτίστου· εὐλάβεια ὀρθοῦ ψόγου el autodominio es la abstención voluntaria de abuso conforme a la justicia y con miras a lo que parece mejor; es aceptación consciente de lo mejor, es evitar un reproche justificado Pl.Def.412c, αἰδὼς δὲ μεσότης ἀναισχυντίας καὶ καταπλήξεως el autodominio es un término medio entre la desvergüenza y la excesiva timidez Arist.EE 1233b26, cf. EE 1221a1, MM 1193a1, EN 1128b10, ὥσπερ δὲ παράκειται φαῦλά τινα ἀστείοις τισὶν οἷον θάρρει μὲν τὸ θράσος, ἡ δ' αἰσχύνη τῇ αἰδοῖ como hay cosas malas al lado de las buenas, como audacia al lado de valor y vergüenza al lado de respeto Demetr.Eloc.114, δῆλον ὅτι τὴν αἰδῶ νῦν ἀντὶ τῆς αἰσχύνης ὀνομάζων D.Chr.13.7, τὴν πίστιν παραβῆναι, τὴν αἰδῶ ἐγκαταλιπεῖν romper la palabra dada, abandonar el escrúpulo moral M.Ant.3.7, ἔρως δ' ἀπενόσφισεν αἰδῶ la pasión anuló el autodominio Musae.98, cf. 96, 97, ἡ γὰρ ἑαυτοῦ αἰδὼς ἑκάστῳ φυγὴ τῶν αἰσχρῶν ... ἐξ ἀνάγκης γίνεται el autorrespeto (e.d. el autodominio) por necesidad trae como consecuencia la huida de lo torpe Hierocl.in CA 9
esp. en la fórmula αἰδώς μ' ἔχει me da reparo ἀφεῖναι τοὔπος οὐκ αἰδώς μ' ἔχει no tengo reparo en soltar esta palabra A.Fr.132c.12, αἰ. μ' ἔχει ἐς ὄμματ' ἐλθεῖν E.Or.460, cf. 101, Pl.Sph.217d
personif. la Mesura, la Vergüenza, el Escrúpulo Αἰδὼς καὶ Νέμεσις Hes.Op.200, θεὰν γὰρ οὐ τὴν Ἀναίδειαν ἀλλὰ τὴν Αἰδῶ νομίζουσι (cf. supra Hes.Op.324) consideran diosa no a la Desvergüenza sino a la Mesura X.Smp.8.36, Αἰδοῦς σφισι (Ἀθηναίοις) βωμός ἐστι Paus.1.17.1
considerada nodriza de Atenea, Paus.Gr.α 43 (cf. Αἰδώ).
5 respeto, miedo, vergüenza ante la opinión ajena en los hombres gener. ref. a la opinión sobre el valor guerrero Il.15.561, 657, 17.336
como exclamation qué vergüenza αἰδώς, ὦ Λύκιοι· πόσε φεύγετε Il.16.422, cf. 5.787
sentido del honor, pundonor πολεμικοί ... γιγνόμεθα, τὸ μὲν ὅτι αἰδὼς σωφροσύνης πλεῖστον μετέχει somos buenos guerreros porque el sentido del honor participa en gran medida de la cordura Th.1.84
personif. nobleza, AP 2.341
ref. a otros sentimientos vergüenza οὐδέ οἱ αἰδὼς γίγνεται, ἥ τ' ἄνδρας μέγα σίνεται ἠδ' ὀνίνησι ni tiene la vergüenza que a veces hace mucho daño y a veces aprovecha a los hombres, Il.24.44, cf. Hes.Op.318, αἰδὼς δ' οὐκ ἀγαθὴ κεχρημένῳ ἀνδρὶ παρεῖναι la vergüenza no es buena consejera para el necesitado, Od.17.347, cf. Hes.Op.317, E.Hipp.385, δι' αἰδῶ ἢ καὶ φόβον por vergüenza o miedo D.C.41.2.1
en diosas o mujeres pudor, vergüenza θεαὶ μένον αἰδοῖ οἴκοι ἑκάστη las diosas se quedaron en casa todas por pudor, Od.8.324, θέλω τί τ' εἴπην, ἀλλά με κωλύει αἴδως quiero decir algo, pero el pudor me lo impide Sapph.137.2, cf. 5, κιθῶνι ἐκδυομένῳ συνεκδύεται καὶ τὴν αἰδῶ γυνή Hdt.1.8, μετὰ αἰδοῦς 1Ep.Ti.2.9, σέβας φιλοπάρθενον αἰδοῦς Nonn.D.48.335, ἀμφὶ δὲ μηροῖς ... ὕφασμα, γυναικείης σκέπας αἰδοῦς en torno a los muslos ... un paño como protección de su pudor femenino (pero cf. III) Nonn.D.48.120
personif. Pudor n. de la luna entre los caldeos, Hsch. (cf. Αἰδώ).
II como cualidad propia de reyes y nobles dignidad, majestad, distinción ἀγορεύει αἰδοῖ μειλιχίῃ habla con agradable dignidad, Od.8.172, ὃ γὰρ δυνάμει τε καὶ αἰδοῖ Τρηχῖνος προβέβηκε Hes.Sc.354, αἰδώς ... ὡς εἴ πέρ τε θεμιστοπόλων βασιλήων h.Cer.214.
III lo que da vergüenza, partes sexuales, vergüenzas χλαῖνάν τ' ἠδὲ χιτῶνα, τά τ' αἰδῶ ἀμφικαλύπτει Il.2.262, ὅτε ... αἰδῶ τ' αἰσχύνωσι κύνες (de un cadáver) cuando los perros desfiguren sus vergüenzas, Il.22.75, μέχρι παρ' αἰδῶ τέμνει Arat.493, cf. D.H.7.72, Hsch.
• Etimología: Se suele formular esta raíz como *ais-, cf. aaa. ērahonor’ y c. otro vocalismo ai. īḍevenerar’ < *isd-; con alargamiento -d en gót. aistanrecelar de’ y gr. αἰδώς; a su vez ais- podría explicarse como *°H°s- o como *°His- sin que existan datos para elegir entre ambas posibilidades.

French (Bailly abrégé)

όος-οῦς (ἡ) :
I. 1 sentiment de l'honneur;
2 honte, pudeur : αἰδοῦς ἐμπίπλασθαι XÉN être plein de modestie ; δι' αἰδοῦς ἔχουσα ὄμμα ἐλεύθερον EUR la pudeur voilant son noble regard ; avec l'inf., honte, crainte de;
3 honte : τάχ' ἄν τιν' αἰδῶ κἀπ' ἐμοὶ βλέψας λάβοι SOPH peut-être éprouverait-il qqe honte (de son abattement), ne fût-ce qu'après avoir jeté les yeux sur moi;
4 crainte respectueuse, respect : αἰδοῦς τυγχάνειν ὑπό τινος XÉN obtenir le respect de qqn;
5 égards, pitié, miséricorde, respect de l'infortune;
II. 1 ce qui cause la honte, sujet de honte : αἰδώς, Ἀργεῖοι IL quelle honte, Grecs !;
2 parties honteuses;
NT: sens de la honte, sens de l'honneur, sens de la modestie, timidité, révérence, égard pour les autres, respect, pudeur.
Étymologie: DELG origine incertaine.

Dutch (Woordenboekgrieks.nl)

αἰδώς -οῦς, zonder contr. -όος, ἡ, Aeol. αἴδως αἴδομαι
1. sociale emotie (altijd gebaseerd op relaties), die leidt tot terughoudendheid in gedrag
2. schaamte, schroom, gêne:; ἐν φρεσὶ θέσθε... αἰδῶ καὶ νέμεσιν geef schaamte en verontwaardiging een plaats in uw hart Il. 13.121; αἰδοῦς … ἐνεπίμπλατο hij werd vervuld van schaamte Xen. Cyr. 1.4.4; δακρύων … πένθιμον αἰδῶ tranen van verdriet en schaamte Aeschl. Suppl. 579; αἰδώς τις μ’ ἔχει ik voel een zekere gêne (met τό + inf. om te) Plat. Sph. 217d; ook concr. voor reden tot schaamte; αἰδὼς μὲν νῦν ἧδέ γ’ … Ἴλιον εἰσαναβῆναι dit is nu wel een schande, om terug te wijken naar Ilion Il. 17.336; ook de angst voor gezichtsverlies eergevoel.
3. respect, eerbied, ontzag:; οὐδέ οἱ αἰδὼς γίγνεται en evenmin kent hij (Achilles) eerbied Il. 24.44; καὶ ὑπ’ ἄλλων αἰδοῦς τεύξει je zult ook van anderen respect krijgen Xen. Cyr. 1.6.10; tegenover minderen genade, medelijden, vergiffenis.
4. personif. Αἰδώς Schaamte, Schroom; Respect; Genade.
5. schaamdelen:. τά τ’ αἰδῶ ἀμφικαλύπτει die de schaamdelen verbergen Il. 2.262.

German (Pape)

όος = οῦς, ἡ, Ehrfurcht, bes. gegen Vornehmere, αἰδοῖ εἴκων, ἐς γενεὴν ὁρόων Il. 10.238, ἀοιδοὶ τιμῆς ἔμμοροί εἰσι καὶ αἰδοῦς Od. 8.480; θεὸν ὣς ἱλάσκονται αἰδοῖ μειλιχίῃ Hes. Th. 92 vgl. Od. 8.172; βασιλέως αἰδώς Plut. Rom. 18. – Übh. sittliche Scheu, Scham, Unrecht zu tun, αἰσχύνη dagegen Scham, daß man Unrecht getan habe, obwohl Thuc. 1.84 sie als Synonyma behandelt; über den Zusammenhang mit δέος s. Plat. Euthyphr. 12; φόβος entgegengesetzt Soph. Aj. 1076; αἰδῶ θέσθ' ἐνὶ θυμῷ, scheuet euch, habt Ehrgefühl, Il. 15.561; mit νέμεσις verb. 13.122; αἰδῶ λαβεῖν Soph. Aj. 338; αἰδῶ συνεκδῦναι Her. 1.8; mit dem inf. Scheu, etwas zu tun, Aesch. Ag. 922, 1177; αἰδὼς ἔχειμε Plat. Soph. 217 du. oft Plut.; αἰδοῖ βιαζόμενος Plat. oft, z.B. Phaedr. 254a. – Als Göttin Ζηνὶ σύνθακος Soph. O.C. 1267, in Athen verehrt Paus. 1.17.1. – Ganz absolut αἰδώς, Ἀργεῖοι, es ist eine Schande, Il. 5.787. – Auch was Ehrfurcht einflößt, αἰδὼς καὶ χάρις h.Cer. 214. – Nachsicht, Vergebung, = αἴδεσις, Antiph. 1.26 Plat. Legg. IX.867e. – Schamglied, Scham, Il. 2.262, Dion.Hal. 1.80.

Russian (Dvoretsky)

αἰδώς: οῦς ἡ
1 благоговейный страх, почтение, почтительность (τινος Pind., Plat.): τιμῆς ἔμμορος καὶ αἰδοῦς Hom. пользующийся почетом и уважением; αἰδοῖ εἴκων Hom. уступая чувству уважения; εἰπὲ πάντα, τὴν ἐμὴν αἰδῶ μεθεῖς Aesch. говори все, отбросив почтительный страх;
2 чувство стыда, стыд, стыдливость, совесть (αἰ. καὶ δίκη Plat.): αἰδῶ θέσθαι ἐνὶ θυμῷ Hom. или αἰδῶ λαβεῖν Soph. проникнуться чувством стыда; αἰδοῖ βιαζόμενος Plat. побуждаемый чувством стыда (совестью);
3 стыд, позор: αἰ., ὦ Λύκιοι, πόσε φεύγετε; Hom. какой позор, ликийцы! Куда вы бежите?;
4 честь, достоинство (αἰ. καὶ χάρις HH);
5 милосердие, милость: ἔστι Ζηνὶ σύνθακος θρόνων αἰ. ἐπ᾽ ἔργοις πᾶσι Soph. вместе с Зевсом восседает на престоле милосердие ко всем деяниям;
6 Hom. = αἰδοῖον.

Middle Liddell

αἰδέομαι
I. a sense of shame, shame, modesty, self-respect, Hom., etc.:—personif., Ζηνὶ σύνθακος θρόνων Αἰδώς Shame that shares his throne with Zeus, Soph.
2. regard for others, respect, reverence, Theogn.; τὴν ἐμὴν αἰδῶ respect for me, Aesch.
II. that which causes shame, and so,
1. a shame, Il.; as an exclamation, shame! αἰδώς, Ἀργεῖοι, κακ' ἐλέγχεα! Il.; αἰδώς, ὦ Λύκιοι: ποῖ φεύγετε; Il.
2. = τὰ αἰδοῖα, Il.

English (Autenrieth)

οῦς: shame (restraint), regard, respect, mercy (see αἰδέομαι); ‘scruple,’ αἰδῶ καὶ νέμεσιν, Il. 13.122 (cf. Il. 15.561), αἰδὼς | καὶ δέος, Il. 15.657; ‘diffidence,’ Od. 3.14; in reproach, αἰδώς! ‘for shame,’ Il. 16.422, Il. 5.787; w. acc. and inf., ‘it's over bold,’ Od. 3.22; equiv. to αἰδοῖον, ‘that hide thy nakedness,’ Il. 2.262.

English (Slater)

αἰδώς (αἰδώς, -οῖ coni., -ῶ.)
a abs., sense of honour Ζεῦ τέλεἰ, αἰδῶ δίδοι καὶ τύχαν (O. 13.115) “εἴ τις ἔχθρα πέλει ὁμογόνοις αἰδῶ καλύψαι” (P. 4.146) καί σφιν ἐπὶ γλυκεραῖς εὐναῖς ἐρατὰν βάλεν αἰδῶ modesty (P. 9.12) αἰδὼς γὰρ ὑπὸ κρύφα κέρδει κλέπτεται, ἃ φέρει δόξαν (N. 9.33) τὸ δ' εὐβουλίᾳ τε καὶ α[ἰδ]οῖ ἐγκείμενον αἰεὶ θάλλει (Pae. 2.51)
b c. gen., reverence, regard for ἐν δ' ἀρετὰν ἔβαλεν καὶ χάρματ ἀνθρώποισι προμαθέος αἰδώς (O. 7.44) ὄφρα Μηδείας τοκέων ἀφέλοιτ' αἰδῶ respect for her parents (P. 4.218)

English (Abbott-Smith)

αἰδώς (-όος), -οῦς, ἡ, [in LXX: III Mac 1:19 4:5 *;]
a sense of shame, modesty: I Ti 2:9 (for exx., v. MM, VGT, s.v.). †SYN.: αἰσχύνη (v. Thayer, 14; Tr., Syn., §xix; Cremer, 611 f.; CGT on I Ti, l.c.).

English (Strong)

perhaps from Α (as a negative particle) and εἴδω (through the idea of downcast eyes); bashfulness, i.e. (towards men), modesty or (towards God) awe: reverence, shamefacedness.

English (Thayer)

((όος) (οῦς, ἡ; from Homer down; a sense of shame, modesty: reverence, λατρεύειν, Θεῷ μετά αἰδοῦς καί εὐλαβείας, but L T Tr WH εὐλαβείας καί δέους). (Synonyms: αἰδώς, αἰσχύνη: Ammonius distinguishes the words as follows: αἰδώς καί αἰσχύνη διαφέρει, ὅτιμέν αἰδώς ἐστιν ἐντροπή πρός ἕκαστον, ὡς σεβομένως τίς ἔχει. αἰσχύνη δ' ἐφ' οἷς ἕκαστος ἁμαρτών σιαχύνεται, ὡς μή δέον τί πράξας. καί ἀιδεῖται μέν τίς τόν πατέρα. αἰσχύνεται δέ ὅς μεθύσκεται, etc., etc.; accordingly, αἰδώς is prominently objective in its reference, having regard to others; while αἰσχύνη is subjective, making reference to oneself and one's actions. Cf. Schmidt, chapter 140. It is often said that αἰδώς precedes and prevents the shameful Acts, αἰσχύνη reflects upon its consequences in the shame it brings with it' (Cope, Aristotle, rhet. 5,6, 1). αἰδώς is the nobler word, αἰσχύνη the stronger; while "αἰδώς would always restrain a good man from an unworthy Acts, αἰσχύνη would sometimes restrain a bad one." Trench, §§ 19,20.)

Greek Monotonic

αἰδώς: -όος, συνηρ. -οῦς, (αἰδέομαι),
I. 1. αίσθημα ντροπής, ντροπή, μετριοφροσύνη, αυτοεκτίμηση, σε Όμηρ. κ.λπ.· προσωποποιημένη, Ζηνὶ σύνθακος θρόνων Αἰδώς, η Αιδώς που μοιράζεται το θρόνο του Δία, σε Σοφ.
2. φροντίδα για τους άλλους, έγνοια, σεβασμός, ευλάβεια, σέβας, σε Θέογν.· τὴν ἐμὴν αἰδῶ, σεβασμό προς εμένα, σε Αισχύλ.
II. καθετί που προκαλεί ντροπή.
1. αισχύνη, σκάνδαλο, σε Ομήρ. Ιλ.· ως επιφών., ντροπή! αἰδώς, Ἀργεῖοι, κάκ' ἐλέγχεα! στο ίδ.· αἰδώς, ὦ Λύκιοι· ποῖ φεύγετε; στο ίδ.
2. τὰ αἰδοῖα, στο ίδ.

Greek (Liddell-Scott)

αἰδώς: -όος, συνῃρ. -οῦς, ἐντροπή, αἴσθημα ἐντροπῆς, Ἰλ. Ω. 45· ὁ δ’ ἀγορεύει αἰδοῖ μειλιχίῃ, Ὀδ. Θ. 172, κτλ.: - συναίσθησις αἰδοῦς ἢ τιμῆς, φιλοτιμία· αἰδῶ θέσθ’ ἐνὶ θυμῷ, ἔχετε φιλοτιμίαν, Ἰλ. Ο. 561· ἴσχε γὰρ αἰδὼς καὶ δέος, = ἐκράτησεν αὐτοὺς ὀπίσω, ἀνέκοψεν αὐτοὺς αἰδὼς καὶ φόβος, αὐτόθι 657 (ἴδε ἐν λ. δέος)· αἰδοῖ εἴκων, Κ. 238· οὕτως: ἀλλὰ με κωλύει αἰδώς, Ἀλκαῖος 55· ἅμα κιθῶνι ἐκδυομένῳ συνεκδύεται καὶ τὴν αἰδῶ γυνή, Ἡρόδ. 1 8· αἰδώς τίς μ’ ἔχει, Πλάτ. Σοφ. 217D· αἰδὼς καὶ δίκη, ὁ αὐτ. Πρωτ. 322C· αἰδοῦς ἐμπίπλασθαι, Ξεν., κτλ. - κατὰ προσωποποιΐαν· Ζηνὶ σύνθακος θρόνων Αἰδώς, Σοφ. Ο. Κ. 1268. 2) κοσμιότης πρὸς τοὺς ἄλλους, σεβασμός· αἰδοῦς οὐδεμιῆς ἔτυχον, Θέογν. 1266, πρβλ. Εὐρ. Ἡρακλείδ. 461· αἰδὼς τοκέων, = σεβασμὸς πρὸς αὐτούς, Πινδ Π. 4. 388· τὴν ἐμὴν αἰδῶ, σεβασμὸν πρὸς ἐμέ. Αἰσχύλ. Πέρσ. 699· αἰδῶ λαβεῖν ἐπὶ τινι, Σοφ. Αἴ. 345· δακρύων πένθιμον αἰδῶ, = δάκρυα θλίψεως καὶ οἴκτου, Αἰσχύλ. Ἱκ. 577· τὸ γὰρ τραφῆναι μὴ κακῶς αἰδῶ φέρει, Εὐρ. Ἱκ. 911. 3) ἔλεος, συγχώρησις, Ἀντιφῶν 114. 16. Πλάτ. Νόμ. 867E. II. πᾶν ὅ,τι προξενεῖ αἰδῶ ἢ σεβασμόν, καὶ οὕτω: 1) αἰσχύνη, σκάνδαλον, αἰδώς, Ἀργεῖοι, κάκ’ ἐλέγχεα! Ἰλ. Ε 787, κτλ· αἰδώς, ὦ Λύκιοι· ποῖ φεύγετε; Π. 422· αἰδὼς μὲν νῦν ἥδε..., Ρ. 336. 2) τὰ αἰδοῖα, Ἰλ. Β. 262. 3) ἀξιοπρέπεια, μεγαλεῖον, αἰδὼς καὶ χάρις, Ὕμ. Ὁμ. εἰς Δήμ. 214. (περὶ τῆς Ὁμηρ. ἰδέας τῆς λέξ. ἴδε Γλάδστ. Ὅμ. 2. 431 κἑξ).

Chinese

原文音譯:a„dèj 埃多士
詞類次數:名詞(2)
原文字根:羞怯
字義溯源:害羞*,謙遜,尊重,廉恥;或由(α / ἄλφα)= (ἄνευ)=不*)與(οἶδα)=垂視)組成。這字的本意是尊重更高的權力,如尊敬諸神,尊重法律等;尊敬的態度是謙遜,也帶著羞怯。若有人不尊敬諸神,就會受到淩辱,侮辱。在( 提前2:9)的廉恥,有些聖經學者認為,應譯為:謙遜,端莊
同源字:1) (αἰδώς / δέος)害羞 2) (ἀναίδεια)鹵莽
同義字:1) (αἰδώς / δέος)害羞 2) (αἰσχύνη)羞恥 3) (ἀσχημοσύνη)不禮貌,可羞恥 4) (ἀτιμία)卑賤,羞辱 5) (ἐντροπή)羞愧 6) (ἐπαισχύνομαι)感覺羞恥 7) (ὀνειδισμός)侮辱 8) (ὄνειδος)醜名 9) (ὕβρις)侮辱,傷害
出現次數:總共(1);提前(1)
譯字彙編
1) 廉恥(1) 提前2:9

English (Woodhouse)

deference, mercifulness, modesty, regard, respect, respectfulness, reverence, shame, feeling of constraint, feeling of shame

⇢ Look it up on Google | Wiktionary | LSJ full text search

Mantoulidis Etymological

(=ντροπή, σεβασμός). Ἀπό τή ρίζα αισδ- τοῦ αἰδοῦμαι. Δές γιά περισσότερα παράγωγα στό ρῆμα αἰδοῦμαι.

Translations

respect

Albanian: respekt; Amharic: ክብር; Arabic: اِحْتِرَام‎; Egyptian Arabic: احترام‎; Gulf Arabic: احترام‎; Armenian: հարգանք; Avar: хӏурмат; Azerbaijani: hörmət, sayğı, ehtiram, xətir; Bashkir: хөрмәт, ихтирам; Belarusian: павага, паважанне, пашана; Bengali: সম্মান; Breton: doujañs; Bulgarian: уважение; Burmese: ရိုသေ, အရိုအသေ; Catalan: respecte; Chinese Mandarin: 尊重, 尊敬; Czech: respekt, úcta; Danish: respekt; Dutch: respect, achting, eerbied; Esperanto: respekto, respektemo, altestimo; Estonian: lugupidamine; Finnish: kunnioitus; French: respect; Friulian: rispiet; Galician: respecto; Georgian: პატივისცემა; German: Achtung, Respekt; Greek: σεβασμός; Ancient Greek: αἴδεσις, αἰδώς, ἐντροπή, ἐπιτιμία, θεραπεία, θεραπηΐη, καταλογή, σέβας, φιλοτιμία, φιλοτιμίη; Hebrew: כָּבוֹד‎; Hindi: सम्मान, आदर; Hungarian: tisztelet, elismerés, megbecsülés; Icelandic: virðing; Indonesian: hormat; Irish: meas, urraim, oirmhidin, ómós; Italian: rispetto; Japanese: 尊敬, 崇敬, 尊重, 重視; Kazakh: құрмет, қадір, сый; Khmer: ការ​គោរព, គារវៈ; Korean: 존중(尊重), 경의(敬意); Kurdish Central Kurdish: ڕێز‎; Kyrgyz: кадыр, кадырдоо, сый; Ladin: respet; Latgalian: cīns; Latin: respectus, observantia, reverentia; Latvian: cieņa; Lithuanian: pagarba; Macedonian: почит, респект; Malay: hormat, adab; Maltese: rispett; Maori: kauanuanu, whakaute; Marathi: आदर; Mongolian: хүндэтгэл; Norwegian Bokmål: respekt; Nynorsk: respekt; Occitan: respècte; Old Javanese: sĕmbah; Pashto: احترام‎; Persian: احترام‎, ادب‎; Plautdietsch: Acht; Polish: respekt, szacunek, estyma, poważanie, uważanie, atencja, atentacja; Portuguese: respeito; Romanian: respect; Russian: уважение, почтение; Samoan: āva; Sanskrit: आदर, सम्मान; Scottish Gaelic: onair, urram, suim; Serbo-Croatian Cyrillic: поштовање; Roman: poštovánje; Sicilian: rispettu; Slovak: rešpekt, úcta; Slovene: spoštovanje; Spanish: respeto; Swahili: adabu; Swedish: respekt, aktning; Tabasaran: гьюрмат; Tagalog: paggalang; Tajik: эҳтиром, ҳурмат, иззат, адаб; Tamil: மதிப்பு; Tatar: хөрмәт, ихтирам; Telugu: గౌరవం; Tetum: respeitu; Thai: ความเคารพ; Tongan: fakaʻapaʻapa; Turkish: saygı, hürmet; Turkmen: hormat; Ukrainian: повага, поважання, пошана; Urdu: آدر‎, احترام‎; Uyghur: ھۆرمەت‎, ئىززەت‎; Uzbek: hurmat, izzat, ehtirom; Vietnamese: sự tôn trọng; Welsh: parch; Westrobothnian: lydn, lidn, stäv; Zazaki: hurmet, adab, semen

forgiveness

Albanian: falje; Arabic: مَغْفِرَة‎, غُفْرَان‎, مُسَامَحَة‎, عَفْو‎; Armenian: ներում; Aromanian: ljirtari, ljirtãciuni; Azerbaijani: əfv, bağışlama, bağışlanma; Belarusian: прабачэнне; Bengali: ক্ষমা, মাফি, মাগফিরাত; Bulgarian: опрощение, прошка, извинение; Burmese: ခွင့်လွှတ်ခြင်း; Cebuano: kapasayloan; Chinese Mandarin: 饒恕/饶恕, 寬恕/宽恕; Czech: odpuštění; Danish: tilgivelse, eftergivelse; Dutch: vergeving, vergiffenis; Esperanto: pardono; Estonian: andeksand, andeksandmine; Finnish: anteeksianto, anteeksi antaminen, anteeksiantamus; French: pardon; Georgian: შენდობა, პატიება; German: Verzeihung, Vergebung; Gothic: 𐌰𐍆𐌻𐌴𐍄; Greek: συγχώρεση, συγγνώμη; Ancient Greek: αἴδεσις, αἰδώς, αἴδως, ἄφεσις, ἱλασμός, σύγγνοια, ξύγγνοια, συγγνώμη, συγχώρησις; Hebrew: סְלִיחָה‎; Hindi: क्षमा, माफ़ी; Hungarian: megbocsátás; Irish: maitheamh; Italian: perdono; Japanese: 容赦; Kazakh: кешірім; Korean: 용서(容恕); Kurdish Central Kurdish: لێبوردن‎; Kyrgyz: кечирүү; Lao: ການໃຫ້ອະໄພ; Latin: venia, remissio; Latvian: piedošana; Lithuanian: atleidimas; Macedonian: прошка, извинение; Malagasy: Famelana; Manx: maih, maihnys; Maori: murunga, murunga hara; Norwegian Bokmål: tilgivelse; Old English: forġiefnes; Persian: بخشش‎, گذشت‎, معافی‎; Polish: wybaczenie, przebaczenie, odpuszczenie; Portuguese: perdão; Romanian: iertare, scuză, pardon; Russian: прощение, извинение; Serbo-Croatian Cyrillic: опроштење, извињење; Roman: oprošténje, izvinjénje; Slovak: odpustenie; Slovene: odpuščanje; Spanish: perdón; Swahili: ghofira; Swedish: förlåtelse; Tagalog: kapatawaran; Tajik: бахшиш, гузашт; Thai: อโหสิกรรม, การให้อภัย; Tocharian B: kṣānti; Turkish: af, bağışlama; Ukrainian: прощення, пробачення; Urdu: مُعَافِی‎; Uzbek: kechirish, kechirim; Vietnamese: sự tha thứ; Volapük: pard

shame

Aklanon: huya'; Albanian: turp; Arabic: خَجَل‎; Aragonese: vergüenya; Armenian: ամոթ, խայտառակություն; Aromanian: arushini; Assamese: লাজ; Asturian: vergoña, vergüeña, vergüenza, virgüenza, vergonza; Azerbaijani: abır, ayıb, utanc; Bashkir: оят; Belarusian: сорам, стыд; Bengali: লজ্জা, শরম; Bikol Central: supog; Bulgarian: срам, свян; Catalan: vergonya; Chechen: эхь; Chinese Mandarin: 羞辱, 羞恥, 羞耻, 恥辱, 耻辱; Corsican: vargogna; Crimean Tatar: ayıp; Czech: stud, hanba; Danish: skam; Dutch: schaamte, schande; Emilian: vargåggna; Esperanto: honto; Estonian: häbi; Fala: vergonza; Finnish: häpeä; French: honte; Friulian: vergonze, vergonge; Galician: vergoña, vergonza; Georgian: სირცხვილი; German: Scham, Schande; Gothic: 𐌹𐌳𐍅𐌴𐌹𐍄, 𐌰𐌹𐍅𐌹𐍃𐌺𐌹; Greek: ντροπή; Ancient Greek: αἰδώς, αἴδως, αἶσχος, αἰσχύνη, αἰσχυντηλία, ἀσχημόνησις, ἀσχημοσύνη, ἐντροπή, ἐντροπίη, κατήφεια, ὄνειδος, σέβας; Hebrew: בּוּשָׁה‎; Hindi: शर्म, लज्जा; Hungarian: szégyen; Icelandic: háðung, skömm; Ido: shamo; Indonesian: malu; Ingush: эхь; Irish: náire; Istriot: varguogna; Italian: vergogna; Japanese: 恥, 羞恥心, 面汚し; Javanese: isin; Kazakh: ұят; Khmer: ខ្មាស, អាស្រូវ, ហិរិ, លជ្ជាភាព; Korean: 수치; Kurdish Central Kurdish: عەیب‎, شەرم‎, شوورەیی‎; Northern Kurdish: şerm, eyb; Kyrgyz: уят; Latgalian: kauns; Latin: pudor; Latvian: kauns; Lezgi: айиб; Lingala: nsóni; Macedonian: срам; Maori: ngaringariā, whakamā, aniutanga, māteatea; Mirandese: bergonha, bargonha; Mongolian Cyrillic: ичгүүр; Mongolian: ᠢᠴᠢᠭᠦᠷᠢ; Nahuatl: pinauia; Neapolitan: scuorno; Norwegian: skam; Occitan: vergonha; Old Church Slavonic Cyrillic: срамъ, сти̑д; Glagolitic: ⱄⱃⰰⰿⱏ; Old East Slavic: соромъ; Old English: sċamu; Old Javanese: isin; Ossetian: ӕфсӕрм; Pashto: شرم‎; Persian: شرم‎; Plautdietsch: Schaund; Polish: wstyd, hańba, sromota; Portuguese: vergonha; Romanian: rușine; Russian: стыд, срам, позор; Sanskrit: लज्जा; Sardinian: bergugna, bregúngia, birgonza, bregunza, brigunza, frigonza, vilgonza, bilgonza; Serbo-Croatian Cyrillic: сра̑м; Roman: srȃm, stȋd; Sichuan Yi: ꎲ; Sicilian: virgogna, vrigogna, vriogna, vivrogna, briogna, russura; Slovak: stud, hanba; Slovene: sram; Spanish: vergüenza, acholo; Swahili: aibu; Swedish: skam; Tagalog: hiya; Tajik: шарм; Tamil: வெட்கம்; Tatar: оят; Telugu: సిగ్గు; Tetum: moe; Thai: ความละอายใจ; Tocharian B: kwīpe, yase; Turkish: utanç, ayıp; Turkmen: utanç, uýat; Ugaritic: 𐎁𐎅𐎘; Ukrainian: сором, ганьба, стид; Urdu: شرم‎; Uyghur: نومۇس‎, ئۇيات‎; Uzbek:, nomus, uyat, sharm; Venetian: vargogna; Vietnamese: sự xấu hổ, sự thẹn, sự ngượng, sự hổ thẹn; Yagnobi: шарм; Zazaki: şerm, eyv, eib, ar