opto: Difference between revisions

91 bytes added ,  27 February 2019
3
(3_9)
(3)
Line 7: Line 7:
{{Georges
{{Georges
|georg=opto, āvī, ātum, āre (Frequ. eines alten *opio, ere), [[sich]] [[etwas]] [[ausersehen]], I) wählend = [[etwas]] [[sich]] [[ersehen]], [[aussuchen]], [[wählen]], locum tecto, Verg. – m. folgendem Fragesatz, opta, [[utrum]] [[vis]], Plaut.: ut optet, [[utrum]] malit cervices Roscio dare, an [[insutus]] in [[culleum]] per [[summum]] [[dedecus]] vitam amittere, Cic. – II) wünschend = [[wünschen]], den [[Wunsch]] [[äußern]], [[Verlangen]] [[tragen]], [[verlangen]], [[sich]] [[Hoffnung]] [[machen]] ([[hingegen]] cupere, Wünsche [[hegen]]), illam fortunam, Cic.: ad [[eum]], quem cupimus optamusque vestitum redire, Cic.: [[quod]] in [[tanto]] [[bello]] [[vix]] optandum videtur, Cic.: – [[mit]] folg. Infin., [[cur]] me morti dedere optas? Plaut.: [[quae]] [[sese]] [[inhoneste]] optavit parere [[hic]] divitias [[potius]], [[lieber]] gewollt hat, Ter.: [[hunc]] videre [[saepe]] optabamus diem, Ter.: [[etsi]] dimicare optaverat, Hirt. b. G.: hostes perdere [[prius]] [[quam]] perire optantes, Liv.: si [[vis]] vivere, [[quid]] optas mori? Sen.: [[quis]] [[tam]] crudeles optavit sumere poenas? hat es übers [[Herz]] [[bringen]] [[können]], Verg.: [[tametsi]] tantam calamitatem [[rei]] publicae [[quam]] tardissime audire optandum est, [[Pollio]] in Cic. ep. – m. folg. Acc. u. Infin., omnes mortales [[sese]] laudarier optant, Enn. fr.: [[quid]] ipsum me facere optes, Lucil. fr.: [[spero]] et [[opto]] [[nobis]] hanc coniunctionem voluptati [[fore]], Cic.: [[opto]] redargui me, Cic.: optant [[hoc]] fonte prohiberi posse oppidanos, Hirt. b. G.: [[non]] [[oportet]] [[tibi]] [[amplius]] [[quam]] [[semel]] licere optare, Sen. rhet.: [[opto]] te [[bene]] cenare, gesegnete [[Mahlzeit]], Inscr. – m. folg. ut u. Konj., optavit, ut in currum tolleretur, Cic.: [[numquam]] a [[dis]] immortalibus optabo, ut etc., Cic. – m. folg. ne u. Konj., [[fulmen]] optare ne se attingat, Sall. fr.: ne [[quis]] iuvenum currat velocius, optat, Ov. – m. folg. ut ne u. Konj., [[maxime]] fuit optandum Caecinae, ut ne etc., Cic. Caecin. 23. – m. folg. bl. Coniunctiv, [[sed]] [[mihi]] [[vel]] [[tellus]] optem [[prius]] ima dehiscat, Verg.: crescat tua civibus [[opto]] [[urbs]], Ov. – m. Acc., mortem, [[sich]] den T. w., Cic. u. Sen.: mortem viri (v. e. [[Frau]]), Lact.: divitias, Sen. – [[mit]] dopp. Acc., se [[quisque]] [[eum]] optabat, quem [[fortuna]] in [[certamen]] legeret, Liv. 21, 42, 2: fortem te et hilarem et [[privatim]] et [[publice]] [[opto]], Plin. ep. 10, 1 extr. – m. Acc. u. m. Ang. wem? = jmdm. etw. [[wünschen]] (im guten u. üblen Sinne), alci [[eam]] rem publicam, in [[qua]] etc., Cic.: alci furorem et insaniam, Cic.: alci mortem, Liv. u. Sen.: amicae suae [[exsilium]], Sen.: optamus [[tibi]] ominamurque in proximum annum consulatum, Plin. ep. – m. Ang. [[für]] wen? [[durch]] [[pro]] m. Abl., ut [[facis]], [[pro]] amicis [[bene]] optes, M. Aurel. [[bei]] [[Fronto]] 5, 31 (46). – m. Ang. [[von]] wem? [[von]] [[seiten]] wessen? [[durch]] ab m. Abl., [[hoc]] si effeceris, quodvis [[donum]] [[praemium]] a me [[optato]] (erwarte), id [[optatum]] feres, Ter.: quibus ampliora homines ne ab [[dis]] [[quidem]] immortalibus optare solent, Liv.: [[nihil]] optare a [[dis]] homines, Vell. – [[opto]] absol., [[Diogenes]] ab Alexandro [[rege]] [[iussus]] optare, [[Varro]] [[sat]]. Men. 281 B. – / Archaist. Konjunktiv Perf. [[optassis]], Plaut. mil. 669. – PAdi. [[optandus]] u. [[optatus]], a, um, s. [[bes]].
|georg=opto, āvī, ātum, āre (Frequ. eines alten *opio, ere), [[sich]] [[etwas]] [[ausersehen]], I) wählend = [[etwas]] [[sich]] [[ersehen]], [[aussuchen]], [[wählen]], locum tecto, Verg. – m. folgendem Fragesatz, opta, [[utrum]] [[vis]], Plaut.: ut optet, [[utrum]] malit cervices Roscio dare, an [[insutus]] in [[culleum]] per [[summum]] [[dedecus]] vitam amittere, Cic. – II) wünschend = [[wünschen]], den [[Wunsch]] [[äußern]], [[Verlangen]] [[tragen]], [[verlangen]], [[sich]] [[Hoffnung]] [[machen]] ([[hingegen]] cupere, Wünsche [[hegen]]), illam fortunam, Cic.: ad [[eum]], quem cupimus optamusque vestitum redire, Cic.: [[quod]] in [[tanto]] [[bello]] [[vix]] optandum videtur, Cic.: – [[mit]] folg. Infin., [[cur]] me morti dedere optas? Plaut.: [[quae]] [[sese]] [[inhoneste]] optavit parere [[hic]] divitias [[potius]], [[lieber]] gewollt hat, Ter.: [[hunc]] videre [[saepe]] optabamus diem, Ter.: [[etsi]] dimicare optaverat, Hirt. b. G.: hostes perdere [[prius]] [[quam]] perire optantes, Liv.: si [[vis]] vivere, [[quid]] optas mori? Sen.: [[quis]] [[tam]] crudeles optavit sumere poenas? hat es übers [[Herz]] [[bringen]] [[können]], Verg.: [[tametsi]] tantam calamitatem [[rei]] publicae [[quam]] tardissime audire optandum est, [[Pollio]] in Cic. ep. – m. folg. Acc. u. Infin., omnes mortales [[sese]] laudarier optant, Enn. fr.: [[quid]] ipsum me facere optes, Lucil. fr.: [[spero]] et [[opto]] [[nobis]] hanc coniunctionem voluptati [[fore]], Cic.: [[opto]] redargui me, Cic.: optant [[hoc]] fonte prohiberi posse oppidanos, Hirt. b. G.: [[non]] [[oportet]] [[tibi]] [[amplius]] [[quam]] [[semel]] licere optare, Sen. rhet.: [[opto]] te [[bene]] cenare, gesegnete [[Mahlzeit]], Inscr. – m. folg. ut u. Konj., optavit, ut in currum tolleretur, Cic.: [[numquam]] a [[dis]] immortalibus optabo, ut etc., Cic. – m. folg. ne u. Konj., [[fulmen]] optare ne se attingat, Sall. fr.: ne [[quis]] iuvenum currat velocius, optat, Ov. – m. folg. ut ne u. Konj., [[maxime]] fuit optandum Caecinae, ut ne etc., Cic. Caecin. 23. – m. folg. bl. Coniunctiv, [[sed]] [[mihi]] [[vel]] [[tellus]] optem [[prius]] ima dehiscat, Verg.: crescat tua civibus [[opto]] [[urbs]], Ov. – m. Acc., mortem, [[sich]] den T. w., Cic. u. Sen.: mortem viri (v. e. [[Frau]]), Lact.: divitias, Sen. – [[mit]] dopp. Acc., se [[quisque]] [[eum]] optabat, quem [[fortuna]] in [[certamen]] legeret, Liv. 21, 42, 2: fortem te et hilarem et [[privatim]] et [[publice]] [[opto]], Plin. ep. 10, 1 extr. – m. Acc. u. m. Ang. wem? = jmdm. etw. [[wünschen]] (im guten u. üblen Sinne), alci [[eam]] rem publicam, in [[qua]] etc., Cic.: alci furorem et insaniam, Cic.: alci mortem, Liv. u. Sen.: amicae suae [[exsilium]], Sen.: optamus [[tibi]] ominamurque in proximum annum consulatum, Plin. ep. – m. Ang. [[für]] wen? [[durch]] [[pro]] m. Abl., ut [[facis]], [[pro]] amicis [[bene]] optes, M. Aurel. [[bei]] [[Fronto]] 5, 31 (46). – m. Ang. [[von]] wem? [[von]] [[seiten]] wessen? [[durch]] ab m. Abl., [[hoc]] si effeceris, quodvis [[donum]] [[praemium]] a me [[optato]] (erwarte), id [[optatum]] feres, Ter.: quibus ampliora homines ne ab [[dis]] [[quidem]] immortalibus optare solent, Liv.: [[nihil]] optare a [[dis]] homines, Vell. – [[opto]] absol., [[Diogenes]] ab Alexandro [[rege]] [[iussus]] optare, [[Varro]] [[sat]]. Men. 281 B. – / Archaist. Konjunktiv Perf. [[optassis]], Plaut. mil. 669. – PAdi. [[optandus]] u. [[optatus]], a, um, s. [[bes]].
}}
{{LaEn
|lnetxt=opto optare, optavi, optatus V :: choose, select; wish, wish for, desire
}}
}}