metus: Difference between revisions

84 bytes added ,  28 February 2019
3
(3_8)
(3)
Line 7: Line 7:
{{Georges
{{Georges
|georg=(1) [[metus]]<sup>1</sup>, ūs, m., die [[Furcht]], [[Besorgnis]], [[auch]] = Einschüchterung (Ggstz. [[spes]], [[confidentia]]), I) eig.: 1) im allg., verb. [[metus]] ac [[timor]] ([[Bangigkeit]]), Cic.: [[metus]] animi, Cic.: [[metus]] [[maternus]], Ps. Quint. decl.: [[iustus]] (begründete), Ulp. dig.: [[magnus]], Liv.: [[metus]] [[caecus]], Ov.: [[maior]], [[novus]], Cels.: [[parvus]], Liv.: [[vanus]], Liv.: Plur. [[metus]], Befürchtungen, Cic. u.a. (s. [[Neue]]-Wagener Formenl.<sup>3</sup> 1, 637. Dräger Tac. ann. 4, 69, 3): [[metus]] inanes, Plin. ep.: vani, Cels.: [[alii]], Cic.: diurni et nocturni, Cic. – [[volo]] abstergere animi tui metum, Cic.: adducere alqm in [[eum]] metum, ut etc., Cic.: adhibere metum, Ggstz. amovere metum, Quint.: metum, in [[quo]] [[nunc]] est, adimere, Ter.: admovere [[parvum]] metum, Liv.: afferre alci metum (v. [[einer]] [[Sache]]), Cic.: [[neque]] id ullum metum affert, Cels.: amovere metum, Ter. u. Cic. u. (Ggstz. adhibere) Quint.: ardere tum cupiditate, tum metu, Cic.: cadit in alqm [[metus]], es trifft jmd. F., Cic.: capere metum, Liv.: capit alqm [[metus]], Liv.: capit alqm [[metus]] m. folg. Acc. c. Infin., Suet.: alqm in metum adducere, Cic.: compellere alqm in metum, Tac., in eundem metum, Liv.: compelli metu, Liv.: [[metus]] [[Romani]] nominis comprimit alqm, Liv.: conicere alqm in [[tantum]] metum, ut etc., Liv.: miserrimum [[genus]] morbi, in [[quo]] [[simul]] [[aeger]] et siti et aquae metu cruciatur, Cels.: deicere metum Siciliae damnatione [[eius]], Cic.: defendere provinciam [[non]] [[modo]] a calamitate, [[sed]] [[etiam]] a metu calamitatis, Cic.: demere fratris metum, Liv.: demere metum omnem, Liv.: demere [[paulatim]] metum, Ov.: deponere metum, Cic.: mollitiā decretorum [[vobis]] dignitatem, [[illi]] metum detrahi, Sall. fr.: alqd metum detrahit, Cels.: in metu [[esse]], in [[Furcht]] [[sein]], [[sich]] [[fürchten]], [[propter]] alqm, Ter., od. gefürchtet [[werden]], Cic.: est in metu peregrinantium, ut etc., [[sie]] [[fürchten]], es möchte [[nicht]] usw., Plin.: [[nullus]] hostium ([[vor]] den F.) [[metus]] in [[propinquo]] est, Liv.: [[ubi]] ex anguibus [[metus]] est, Cels.: cum inflammationis sit [[metus]], Cels.: eripere metum, Cic.: exanimare alqm metu (v. [[einer]] [[Rede]]), Ter.: exanimari metu, Cic.: exonerare alqm metu, Ter., civitatem [[vano]] metu, Liv.: [[iam]] omnes [[isti]], [[qui]] portenduntur, [[metus]] exstinguentur, Cic.: exuere omnem metum, Ov.: metum facere (v. einem [[Umstand]]), Liv., Cels. u. Quint.: alci metum facere (v. Umständen u. Pers.), Liv. u. Ov.: fingere [[sibi]] metum, Liv., [[sibi]] inanes [[metus]], Plin. ep.: frangi ac debilitari metu, Cic.: vanos [[res]] ista habet (verursacht) [[metus]], Ov.: [[ego]] [[quidem]] [[praecipuum]] metum, [[quod]] ad te attinebat, habui (habe gehegt), Cael. in Cic. ep.: haeret [[lingua]] metu, Ter.: [[magnus]] plebem [[metus]] incessit, Liv.: ne mortis [[quidem]] metu inclinari, Liv.: incutere alci magnum metum, Cael. in Cic. ep.: incutere dolores et [[metus]], Sen.: inferre maiorem metum, Liv.: inicere alci metum, Caes., alci curam metumque, Liv.: per alqm alci metum proponere et inicere, Cic.: [[metus]] [[omnis]], [[qui]] [[tacitus]] insidebat animis, Liv.: lenire aegri metum probabili sermone, Cels.: quorundam vani [[metus]] levandi sunt, Cels.: his levabat omnem vulnerum metum [[nobilitas]] mortis et [[gloria]], Cic.: levari metu, Liv.: liberare alqm [[hoc]] metu, Ter. (vgl. [[unten]] [[mit]] de): [[interdum]] obiciebatur [[animo]] [[metus]] [[quidam]], Cic.: offerre metum, Cic.: omittere metum, Curt.: [[perfusus]] ultimi supplicii metu, Liv.: in futurum ponere [[metus]], Ov. (vgl. [[unten]] m. [[pro]]): [[hoc]] metuere, alterum in metu [[non]] ponere, [[von]] dem anderen [[nichts]] [[besorgen]], Poët. [[bei]] Cic. ad Att. 14, 21, 3: [[quis]] ad propulsandum metum diligentior? Cic.: [[post]] gratulationem redire in metum, Plin. ep.: removere ([[beseitigen]]) metum, Sall. u. Liv.: [[paulum]] respirare a metu coepit, Cic.: simulare metum, Sall.: solve [[metus]], Verg.: solvite metum corde, Verg.: [[sed]] [[alius]] [[rursus]] [[metus]] [[subest]], Cels.: alqm [[vel]] spe confiolari [[vel]] metu terrere, Cels.: terrere alqm metu mortis od. alqm metu supplicii, Curt.: territare metu, Caes.: ne [[omnino]] metum [[reditus]] [[sui]] barbaris tolleret (benehme), Caes.: [[sic]] [[simul]] [[sitis]] et aquae [[metus]] tollitur (wird gehoben), Cels. – m. Ang. [[wovor]]? [[teils]] [[durch]] den Genet., existimationis, Cic.: mortis, Liv.: hostium, Liv.: [[qui]] insuetis adeundi [[propius]] [[metus]] erat, Liv.: [[haec]] [[vox]] metum iniecit imperata recusandi, Liv.: vetandi metu [[vel]] agnoscendi pudore, Tac.; [[teils]] [[durch]] ab od. ex m. Abl., a vi [[atque]] [[ira]] deorum, Liv.: a Romanis, Liv.: ex imperatore, Tac.: ex [[duce]] [[metus]] (Plur.), Tac.: si [[nullus]] ex se [[metus]] [[aut]] [[spes]], Tac.; [[teils]] [[durch]] [[einen]] Finalsatz m. ne u. Konj., [[semper]] sunt in metu, ne etc., Cic.: metu (aus F.), ne amitteret praemissas [[iam]] cohortes, Tac.: [[esse]] [[metus]] coepit, ne etc., Ov.: [[quod]] [[ubi]] Romam est nuntiatum maestitiam omnibus, senatui curam metumque iniecit, ne etc., Liv. 5, 7, 4. – u. [[nach]] [[metus]] est, [[mihi]] [[metus]] est [[durch]] Acc. u. Infin., Liv. u. Ter. – [[durch]] das Adi., [[wie]] [[alienus]], F. [[vor]] anderen, Ter.: [[regius]], F. [[vor]] dem Könige, Liv.: [[hostilis]], [[vor]] den Feinden, Sall.: [[Punicus]], [[vor]] den Puniern, Sall. fr.: u. so [[Parthicus]], die [[Besorgnis]] [[vor]] einem Kriege [[mit]] den Parthern, Cic. – m. Ang. [[weshalb]]? [[durch]] [[propter]] m. Akk., me [[esse]] in metu [[propter]] te unum, Cic.: [[durch]] de m. Abl., de fratre, Cic.: omni te de me metu [[libero]], Cic. – m. Ang. [[wofür]]? [[durch]] [[pro]] m. Abl., metum [[pro]] universa re [[publica]] intervenisse, Liv.: ut omnem [[pro]] me metum ponas, Plin. ep. – 2) insbes., das ehrfurchtsvolle Schaudern, die [[Ehrfurcht]], [[mens]] trepidat metu, Hor.: [[laurus]] multos metu servata per annos, Verg.: metum numenque [[loco]] addidit, Val. Flacc. – II) meton.: a) [[ein]] [[Gegenstand]] der [[Furcht]], der [[Schrecken]], Libyci [[metus]], v. [[Medusenhaupt]], Stat.: so [[auch]] [[metus]] [[eius]] rimatur, [[man]] forscht [[nach]] dem Gegenstande seiner [[Furcht]], Tac. – dah. ([[wie]] [[formido]]) = die Vogelscheuche, Manil. u. Gratt. – b) die Besorg [[nis]] erregende [[Lage]], der kritische, gefährliche [[Augenblick]], die drohende [[Gefahr]], [[metus]] maximi belli, Cic.: [[metus]] [[anceps]], Liv.: [[anceps]] [[metus]] et a cive et ab hoste, Liv.: [[constans]] [[adversus]] [[metus]], Tac.: et plura [[alia]] [[etiam]] in pace servata, [[quae]] [[nunc]] in metu audiuntur, Tac.: ne [[subito]] [[metus]] exoriatur scapulis stultitiā tuā, Plaut.: [[neque]] [[adeo]] [[spes]] est, [[quae]] [[mihi]] [[hunc]] aspellat metum, Plaut. – / [[metus]] femin. [[gen]]., [[metus]] ulla, Enn. ann. 549: u. nulla [[metus]], Enn. fr. scen. 407. – Archaist. [[oder]] vulg. Genet. metuis, Ter. Phorm. 482 ([[aber]] [[nicht]] [[mehr]] Cic. Rosc. Am. 145). – [[Dativ]] metu, Verg. Aen. 1, 257. Tac. ann. 11, 32 u. 15, 69 ([[Umschreibung]] [[des]] [[Dativ]] b. Cic. Tusc. 4, 16 [[sub]] metum... voluptati... libidini).
|georg=(1) [[metus]]<sup>1</sup>, ūs, m., die [[Furcht]], [[Besorgnis]], [[auch]] = Einschüchterung (Ggstz. [[spes]], [[confidentia]]), I) eig.: 1) im allg., verb. [[metus]] ac [[timor]] ([[Bangigkeit]]), Cic.: [[metus]] animi, Cic.: [[metus]] [[maternus]], Ps. Quint. decl.: [[iustus]] (begründete), Ulp. dig.: [[magnus]], Liv.: [[metus]] [[caecus]], Ov.: [[maior]], [[novus]], Cels.: [[parvus]], Liv.: [[vanus]], Liv.: Plur. [[metus]], Befürchtungen, Cic. u.a. (s. [[Neue]]-Wagener Formenl.<sup>3</sup> 1, 637. Dräger Tac. ann. 4, 69, 3): [[metus]] inanes, Plin. ep.: vani, Cels.: [[alii]], Cic.: diurni et nocturni, Cic. – [[volo]] abstergere animi tui metum, Cic.: adducere alqm in [[eum]] metum, ut etc., Cic.: adhibere metum, Ggstz. amovere metum, Quint.: metum, in [[quo]] [[nunc]] est, adimere, Ter.: admovere [[parvum]] metum, Liv.: afferre alci metum (v. [[einer]] [[Sache]]), Cic.: [[neque]] id ullum metum affert, Cels.: amovere metum, Ter. u. Cic. u. (Ggstz. adhibere) Quint.: ardere tum cupiditate, tum metu, Cic.: cadit in alqm [[metus]], es trifft jmd. F., Cic.: capere metum, Liv.: capit alqm [[metus]], Liv.: capit alqm [[metus]] m. folg. Acc. c. Infin., Suet.: alqm in metum adducere, Cic.: compellere alqm in metum, Tac., in eundem metum, Liv.: compelli metu, Liv.: [[metus]] [[Romani]] nominis comprimit alqm, Liv.: conicere alqm in [[tantum]] metum, ut etc., Liv.: miserrimum [[genus]] morbi, in [[quo]] [[simul]] [[aeger]] et siti et aquae metu cruciatur, Cels.: deicere metum Siciliae damnatione [[eius]], Cic.: defendere provinciam [[non]] [[modo]] a calamitate, [[sed]] [[etiam]] a metu calamitatis, Cic.: demere fratris metum, Liv.: demere metum omnem, Liv.: demere [[paulatim]] metum, Ov.: deponere metum, Cic.: mollitiā decretorum [[vobis]] dignitatem, [[illi]] metum detrahi, Sall. fr.: alqd metum detrahit, Cels.: in metu [[esse]], in [[Furcht]] [[sein]], [[sich]] [[fürchten]], [[propter]] alqm, Ter., od. gefürchtet [[werden]], Cic.: est in metu peregrinantium, ut etc., [[sie]] [[fürchten]], es möchte [[nicht]] usw., Plin.: [[nullus]] hostium ([[vor]] den F.) [[metus]] in [[propinquo]] est, Liv.: [[ubi]] ex anguibus [[metus]] est, Cels.: cum inflammationis sit [[metus]], Cels.: eripere metum, Cic.: exanimare alqm metu (v. [[einer]] [[Rede]]), Ter.: exanimari metu, Cic.: exonerare alqm metu, Ter., civitatem [[vano]] metu, Liv.: [[iam]] omnes [[isti]], [[qui]] portenduntur, [[metus]] exstinguentur, Cic.: exuere omnem metum, Ov.: metum facere (v. einem [[Umstand]]), Liv., Cels. u. Quint.: alci metum facere (v. Umständen u. Pers.), Liv. u. Ov.: fingere [[sibi]] metum, Liv., [[sibi]] inanes [[metus]], Plin. ep.: frangi ac debilitari metu, Cic.: vanos [[res]] ista habet (verursacht) [[metus]], Ov.: [[ego]] [[quidem]] [[praecipuum]] metum, [[quod]] ad te attinebat, habui (habe gehegt), Cael. in Cic. ep.: haeret [[lingua]] metu, Ter.: [[magnus]] plebem [[metus]] incessit, Liv.: ne mortis [[quidem]] metu inclinari, Liv.: incutere alci magnum metum, Cael. in Cic. ep.: incutere dolores et [[metus]], Sen.: inferre maiorem metum, Liv.: inicere alci metum, Caes., alci curam metumque, Liv.: per alqm alci metum proponere et inicere, Cic.: [[metus]] [[omnis]], [[qui]] [[tacitus]] insidebat animis, Liv.: lenire aegri metum probabili sermone, Cels.: quorundam vani [[metus]] levandi sunt, Cels.: his levabat omnem vulnerum metum [[nobilitas]] mortis et [[gloria]], Cic.: levari metu, Liv.: liberare alqm [[hoc]] metu, Ter. (vgl. [[unten]] [[mit]] de): [[interdum]] obiciebatur [[animo]] [[metus]] [[quidam]], Cic.: offerre metum, Cic.: omittere metum, Curt.: [[perfusus]] ultimi supplicii metu, Liv.: in futurum ponere [[metus]], Ov. (vgl. [[unten]] m. [[pro]]): [[hoc]] metuere, alterum in metu [[non]] ponere, [[von]] dem anderen [[nichts]] [[besorgen]], Poët. [[bei]] Cic. ad Att. 14, 21, 3: [[quis]] ad propulsandum metum diligentior? Cic.: [[post]] gratulationem redire in metum, Plin. ep.: removere ([[beseitigen]]) metum, Sall. u. Liv.: [[paulum]] respirare a metu coepit, Cic.: simulare metum, Sall.: solve [[metus]], Verg.: solvite metum corde, Verg.: [[sed]] [[alius]] [[rursus]] [[metus]] [[subest]], Cels.: alqm [[vel]] spe confiolari [[vel]] metu terrere, Cels.: terrere alqm metu mortis od. alqm metu supplicii, Curt.: territare metu, Caes.: ne [[omnino]] metum [[reditus]] [[sui]] barbaris tolleret (benehme), Caes.: [[sic]] [[simul]] [[sitis]] et aquae [[metus]] tollitur (wird gehoben), Cels. – m. Ang. [[wovor]]? [[teils]] [[durch]] den Genet., existimationis, Cic.: mortis, Liv.: hostium, Liv.: [[qui]] insuetis adeundi [[propius]] [[metus]] erat, Liv.: [[haec]] [[vox]] metum iniecit imperata recusandi, Liv.: vetandi metu [[vel]] agnoscendi pudore, Tac.; [[teils]] [[durch]] ab od. ex m. Abl., a vi [[atque]] [[ira]] deorum, Liv.: a Romanis, Liv.: ex imperatore, Tac.: ex [[duce]] [[metus]] (Plur.), Tac.: si [[nullus]] ex se [[metus]] [[aut]] [[spes]], Tac.; [[teils]] [[durch]] [[einen]] Finalsatz m. ne u. Konj., [[semper]] sunt in metu, ne etc., Cic.: metu (aus F.), ne amitteret praemissas [[iam]] cohortes, Tac.: [[esse]] [[metus]] coepit, ne etc., Ov.: [[quod]] [[ubi]] Romam est nuntiatum maestitiam omnibus, senatui curam metumque iniecit, ne etc., Liv. 5, 7, 4. – u. [[nach]] [[metus]] est, [[mihi]] [[metus]] est [[durch]] Acc. u. Infin., Liv. u. Ter. – [[durch]] das Adi., [[wie]] [[alienus]], F. [[vor]] anderen, Ter.: [[regius]], F. [[vor]] dem Könige, Liv.: [[hostilis]], [[vor]] den Feinden, Sall.: [[Punicus]], [[vor]] den Puniern, Sall. fr.: u. so [[Parthicus]], die [[Besorgnis]] [[vor]] einem Kriege [[mit]] den Parthern, Cic. – m. Ang. [[weshalb]]? [[durch]] [[propter]] m. Akk., me [[esse]] in metu [[propter]] te unum, Cic.: [[durch]] de m. Abl., de fratre, Cic.: omni te de me metu [[libero]], Cic. – m. Ang. [[wofür]]? [[durch]] [[pro]] m. Abl., metum [[pro]] universa re [[publica]] intervenisse, Liv.: ut omnem [[pro]] me metum ponas, Plin. ep. – 2) insbes., das ehrfurchtsvolle Schaudern, die [[Ehrfurcht]], [[mens]] trepidat metu, Hor.: [[laurus]] multos metu servata per annos, Verg.: metum numenque [[loco]] addidit, Val. Flacc. – II) meton.: a) [[ein]] [[Gegenstand]] der [[Furcht]], der [[Schrecken]], Libyci [[metus]], v. [[Medusenhaupt]], Stat.: so [[auch]] [[metus]] [[eius]] rimatur, [[man]] forscht [[nach]] dem Gegenstande seiner [[Furcht]], Tac. – dah. ([[wie]] [[formido]]) = die Vogelscheuche, Manil. u. Gratt. – b) die Besorg [[nis]] erregende [[Lage]], der kritische, gefährliche [[Augenblick]], die drohende [[Gefahr]], [[metus]] maximi belli, Cic.: [[metus]] [[anceps]], Liv.: [[anceps]] [[metus]] et a cive et ab hoste, Liv.: [[constans]] [[adversus]] [[metus]], Tac.: et plura [[alia]] [[etiam]] in pace servata, [[quae]] [[nunc]] in metu audiuntur, Tac.: ne [[subito]] [[metus]] exoriatur scapulis stultitiā tuā, Plaut.: [[neque]] [[adeo]] [[spes]] est, [[quae]] [[mihi]] [[hunc]] aspellat metum, Plaut. – / [[metus]] femin. [[gen]]., [[metus]] ulla, Enn. ann. 549: u. nulla [[metus]], Enn. fr. scen. 407. – Archaist. [[oder]] vulg. Genet. metuis, Ter. Phorm. 482 ([[aber]] [[nicht]] [[mehr]] Cic. Rosc. Am. 145). – [[Dativ]] metu, Verg. Aen. 1, 257. Tac. ann. 11, 32 u. 15, 69 ([[Umschreibung]] [[des]] [[Dativ]] b. Cic. Tusc. 4, 16 [[sub]] metum... voluptati... libidini).
}}
{{LaEn
|lnetxt=metus metus N M :: fear, anxiety; dread, awe; object of awe/dread
}}
}}