unus: Difference between revisions

{{Georges

|georg=ūnus (altlat. [[oenus]]), a, um, Genet. ūnīus, Dat. ūnī, (vgl. griech. [[οἰνός]], οἰνή, die Eins [[auf]] dem [[Würfel]], gotisch ains, ahd. [[ein]]), [[ein]], eine, [[einer]], [[ein]] (eines), I) eig.: A) im allg., [[als]] [[Zahlwort]]: [[unus]] de magistratibus, Cic.: [[mihi]] secundis rebus [[unus]] ex fortunatis hominibus, adversis [[unus]] ex summis viris videbatur, Cic.: [[unus]] ex Curiatiis, Liv. (u. so [[bei]] [[Livius]] [[oft]] [[unus]] ex, s. Fabri u. Weißenb. Liv. 24, 28, 1): [[unus]] eorum pontium, Caes.: principum [[unus]], Liv.: [[uno]] et octogesimo [[anno]], Cic.: unum et [[viginti]] annos, Cic.: dah. [[unus]] de multis, Cic., od. e multis, Cic., od. [[unus]] multorum, Hor., [[einer]] vom großen [[Haufen]], [[ein]] gewöhnlicher [[Mensch]], eine Alltagsseele ([[aber]] es [[unus]] ex multis, es geht dir [[nicht]] [[besser]] [[als]] den meisten, Plin. ep. 1, 3, 2): [[uno]] [[plus]] Etruscorum cecĭdisse, um [[einen]] [[Mann]] [[mehr]], Liv.: in unum locum cogere copias, Caes., [[res]] [[diverse]] et [[diffuse]] dictas, Cic.: [[mit]] folg. [[alter]] (vgl. [[auch]] no. II), seltener [[mit]] folg. [[alius]], zB. [[una]] ex parte... altera ex parte, Caes.: [[una]] [[species]]... altera, [[Varro]] LL.: unam (partem)... aliam... tertiam, Caes.: unum, alterum, [[tertium]] annum, Cic.: [[unus]] et [[alter]] [[dies]], [[ein]] [[bis]] [[zwei]] Tage, Cic.: [[dies]] [[unus]], [[alter]], [[plures]] etc., Cic.: unum, alterum mensem, Cic.: [[unus]] [[post]] alterum, [[einer]] [[nach]] dem anderen, Aur. Vict.: [[unus]] [[aut]] [[summum]] [[alter]], [[einer]] [[oder]] [[höchstens]] [[zwei]], Cic. ep. 5. 21, 1 (versch. v. [[unus]] [[aut]] [[alter]] [[unter]] no. II). – Plur. ([[bes]]. [[bei]] Plur. [[tantum]]), ex unis geminas [[mihi]] conficies nuptias, Ter.: [[unae]] molae, [[Cato]]: [[unae]] [[quadrigae]], [[Varro]]: manibus ab unis, Val. Flacc.: [[unae]] decumae... alterae, Cic.: ad [[hunc]] quadruplicem fontem diriguntur [[bini]], [[uni]] transversi, alteri derecti, [[Varro]] LL. – ad unum (unam) omnes u. omnes ad unum, alle [[bis]] [[auf]] [[einen]], alle [[bis]] [[auf]] den letzten, Cic. u.a. (s. Fabri Liv. 21, 42, 2): u. so bl. ad unum, Lucil. fr. u. Cic.: u. omnes cum [[uno]], Gell. 3, 7, 16. – in unum, in [[eins]] (griech. [[εἰς]] εν) = an [[einen]] [[Ort]] ([[Punkt]]), convocare, Sall.: cogere, Liv.: sarcinas conicere, Liv.: confluere, Cic.: fundere, in eine [[Masse]], Colum. – B) insbes.: 1) [[von]] dem, [[was]] [[allein]] vorhanden ist od. stattfindet, [[ein]], [[wie]] [[nur]] [[einer]], [[einzig]], [[alleinig]], [[allein]], [[bloß]], [[nur]] (s. Brix Plaut. trin. 166. Lorenz Plaut. Pseud. 52), quibus [[sui]] [[nihil]] est [[nisi]] [[una]] [[lingua]], Plaut.: [[nunc]] [[unae]] [[quinque]] remorantur [[minae]], Plaut.: [[ruri]] [[dum]] [[sum]] [[ego]] unos [[sex]] [[dies]], Plaut.: [[uno]] verbo, Ter.: [[Demosthenes]] [[unus]] eminet, Cic.: [[Pompeius]] [[plus]] potest [[unus]], [[allein]], Cic.: [[unus]] ex omnibus, Cic.: [[uni]] ex omnibus [[Sequani]], Caes.: sequere me t es unos [[passus]], die einzigen [[drei]] Schritte, Plaut.: [[Ubii]], [[qui]] [[uni]] miserant, [[allein]], Caes.: [[nobis]] unis, [[uns]] [[allein]], Catull.: [[uni]] [[mihi]], Tibull. – verb. m. [[solus]] (zur [[Verstärkung]]), zB. [[uno]] [[illo]] [[solo]] antistite, Cic.: unam solam [[esse]] civitatem, Cic. – m. [[tantum]] od. [[modo]] ([[nur]]), zB. quem [[tantum]] unum [[fortuna]] [[reliquum]] [[esse]] voluisset, Cic.: [[una]] [[tantum]] [[porta]], Liv.: unā [[tantum]] perforatā navi, Liv.: [[Cicero]] ad [[haec]] unum [[modo]] respondit, Caes.: aliis [[unus]] [[modo]] ([[numerus]]), aliis [[plures]], aliis omnes iidem videntur, Cic. Vgl. Fabri Liv. 21, 50, 6. Kraner Caes. b.G. 5, 41, 7. – verstärkend b. Superl., [[mit]] u. [[ohne]] omnium, zB. [[unus]] invictissimus, Plaut.: [[unus]] ei fuit carissimus, Nep.: [[summus]] [[vir]] [[unus]] [[omnis]] Graeciae, der größte od. [[einzig]] große [[Mann]], Cic.: cum [[unus]] in civitate [[maxime]] floreret, er [[allein]] [[vor]] allen am meisten, Nep.: [[eam]] rem unam [[maxime]] conciliaturam Romanis principum Hispaniae [[ami]] itiam, Liv.: [[quam]] omnium Thebis [[vir]] unam [[esse]] optimam diiudicat, Plaut.: rem unam [[esse]] omnium difficillimam, eine [[Sache]], die [[unter]] allen die schwerste ist, [[unter]] allen die schwerste [[Sache]], Cic. Vgl. Brix u. Lorenz Plaut. mil. 52. Fabri Liv. 22, 22, 8: [[hoc]] unum od. unum [[hoc]], id unum, [[nur]] dieses, Plaut. (s. Brix Plaut. capt. 744). – 2) [[von]] dem, [[was]] mehreren [[gemeinsam]] ist, [[ein]], [[einer]], eine, [[ein]] und [[derselbe]], der [[nämliche]], [[einerlei]] (s. Unger Valg. p. 428), [[una]] [[rei]] publi ae [[pestis]], Cic.: [[sic]] [[ubique]] [[una]] [[atque]] continua [[totius]] generis humani [[aut]] [[pax]] fuit [[aut]] [[fatigatio]], [[Flor]].: [[uno]] tempore, zu [[einer]] (gleicher) [[Zeit]], Cic. u. Caes. – verb. [[mit]] [[idem]], zB. [[exitus]] [[unus]] et [[idem]], Cic.: [[eadem]] et [[una]] [[res]], Cic. – im Plur. ([[bes]]. [[bei]] Plur. [[tantum]]): in unis aedibus, unis moribus, Cic. – II) übtr., indefinitiv, [[ein]], [[einer]], [[ein]], [[irgend]] [[ein]], gew. in [[Verbindung]] [[mit]] [[quidam]], [[quivis]], [[quisquam]], [[aliquis]] u.a., [[una]] [[adulescentula]], Ter.: [[unus]] [[caprimulgus]] [[aut]] [[fossor]], der [[nächste]] [[beste]], Catull.: [[unus]] [[paterfamilias]], Cic.: ut iudicem unum, Cic.: nulla [[res]] [[una]], Cic.: [[mit]] dem Superl.: cum [[uno]] gladiatore nequissimo, Cic. – [[ohne]] subst., tradidit [[uni]], Ov.: rapta ab [[uno]] [[tuba]], Suet. – verb. [[mit]] Pronom. u. unbest. Numeral., zB. [[una]] [[quaque]] (unaquaque) de re, Cic.: unum quodque (unumquodque), Cic.: [[auch]] unum [[quidquid]], Lucr. u. [[Komik]].: [[unus]] [[quilibet]], [[quilibet]] [[unus]], Liv.: [[quivis]] [[unus]], Cic., u. [[unus]] [[quivis]], [[Varro]] LL.: [[quisquam]] [[unus]], Liv.: [[unus]] [[aliquis]], unum aliquod, [[irgend]] [[ein]] einzelner, einzelnes, Cic. u.a. (s. [[Halm]] Cic: de div. in Caecil. 27. Heräus Tac. hist. 1, 6 extr. Heß Tac. dial. 6. p. 31): [[nec]] [[quisquam]] [[unus]] etc., und kein einziger, Liv.: [[unus]] [[quidam]], Cic.: [[aliquis]] [[unus]] (griech. [[εἷς]] [[τις]]) pluresve, Cic.: [[nihil]] unum, [[gar]] [[nichts]], Liv. – [[nemo]] [[unus]], [[nullus]] [[unus]], Cic. u.a. (s. Kühnast Liv. Synt. s. [[273)]]. – [[unus]] et ([[atque]], [[aut]], [[vel]]) [[alter]], [[unus]] alterque, [[unus]] et [[item]] [[alter]], der eine und ([[oder]]) der [[andere]], der und ([[oder]]) [[jener]], [[etliche]], wenige, Ter., Cic. u.a. (vgl. Spengel Ter. Andr. 77. Nipperdey Tac. ann. 3, 34. p. 199, 10. Heß Tac. dial. p. 142. Schmidt Iuven. 7, 165. p. 199). – / α) Genet. [[unius]] hat das i [[lang]], Verg. Aen. 1, 251. Ov. [[met]]. 13, 181, [[kurz]], Lucr. 2, 379. Catull. 5, 3. Verg. Aen. 1, 41. Hor. [[sat]]. 1, 6, 13. – β) Genet. [[uni]], Titin. com. 7. Catull. 17, 17. – Dat. [[uno]] u. [[unae]], zB. [[uno]] operario, [[Varro]] r.r. 1, 18, 6: [[unae]] fibulae, [[Cato]] r.r. 19. – Vocat. une, Plaut. [[frivol]]. fr. b. Prisc. 5, 77. Catull. 37, 17. Augustin. conf. 1, 7, 12. – Altlat. [[oenus]], Plaut. truc. 104 Sch. Cic. de legg. 3, 9: oino, Corp. inscr. Lat. 1, 32.

}}