3,277,048
edits
(CSV2 import) |
|||
Line 10: | Line 10: | ||
{{Georges | {{Georges | ||
|georg=hodiē, Adv. (aus *hō diē [[infolge]] Tonanschlusses verkürzt) an diesem Tage, am heutigen Tage, [[heute]], I) eig. (Ggstz. [[heri]] od. [[here]], [[gestern]], [[cras]], [[morgen]]), [[nam]] [[mihi]] [[hodie]] est [[natalis]] [[dies]], Plaut.: [[hodie]] [[postremum]] me vides, Ter.: [[numquam]] omnes h. moriemur inulti, Verg.: si orationem meam, de [[qua]] h. ad te scripsi, legeris, Cic.: h. [[ego]] [[utique]] Letum capiam, Val. Max.: h. [[quid]] egisti? Plin. ep.: si cenas h. [[mecum]], Hor.: h. sunt [[Nonae]] Sextiles, Cic.: h. [[mane]] [[Dolabella]] venit, Cic. – Ggstz., [[heri]] [[aut]] h., Plaut.: [[qui]] dedit [[hoc]] [[hodie]], [[cras]], si volet, auferet, Hor.: [[ubi]] est [[hodie]] [[quae]] [[lyra]] fulsit [[heri]], Ov.: [[res]] [[hodie]] [[minor]], [[here]] [[quam]] fuit, [[atque]] [[eadem]] [[cras]] deteret exiguis [[aliquid]], Iuven.: [[non]] [[hodie]] [[sobrius]], [[cras]] [[ebrius]]; [[hodie]] [[pacificus]], crastinā die [[litigiosus]], Ambros. – II) übtr.: a) [[heute]], heutigentags, in der jetzigen [[Zeit]], [[jetzt]], [[gegenwärtig]], [[quae]] [[mens]] est [[hodie]], [[cur]] [[eadem]] [[non]] puero fuit? Hor.: caudam antiqui penem vocabant; at h. [[penis]] est in obscenis, Cic.: si etc.... h. hanc gloriam [[atque]] [[hoc]] [[orbis]] terrae [[imperium]] teneremus? Cic.: [[vobis]] [[grates]] [[ago]] habeoque, [[quod]] [[hodie]] salutem meam vestrae praeponitis, Curt. – b) [[noch]] [[heute]], [[noch]] heutzutage, [[noch]] [[gegenwärtig]], [[noch]] [[bis]] [[heute]], [[noch]] [[bis]] [[auf]] diese [[Stunde]] (s. Fritzsche Hor. [[sat]]. 2, 2, 40), [[ita]] mea [[ancilla]] [[quae]] fuit [[hodie]], sua [[nunc]] est, Plaut.: tria [[praedia]] [[vel]] nobilissima Capitoni propria traduntur, [[quae]] [[hodie]] possidet, Cic.: quem vivere h. aiunt, Cic.: [[quo]] [[facto]] is h. [[saltus]] [[Graius]] appellatur, Nep.: sunt [[enim]] h., quibus illustratur [[forum]], ingenia, Quint.: an [[quicquam]] [[hodie]] ([[bis]] [[heute]]) est [[factum]] indignius? Ter.: [[bes]]. h. [[quoque]], [[auch]] [[noch]] [[heute]], [[selbst]] heutzutage [[noch]], Cic. u.a.: [[hodieque]], und ([[auch]]) [[noch]] [[heute]], Cic. u.a. (s. [[Müller]] Liv. 1, 17, 9); [[aber]] (nachaug.) [[hodieque]], [[auch]] = [[noch]] [[heute]], Vell., Sen., Val. Max. u.a. (s. [[Krebs]]-Schmalz Antib.<sup>7</sup> Bd. 1. S. 654 u. 655). – c) [[noch]] [[heute]] = [[alsbald]], [[sogleich]], [[auf]] der [[Stelle]], Ter. eun. 463. Cic. [[pro]] Tull. 53. Hor. [[sat]]. 2, 7, 21. – d) [[bei]] Drohungen, Anwünschungen od. Beteuerungen, [[wie]] zuw. [[unser]] je, [[jemals]], [[Komik]]. (s. Spengel Ter. Andr. 196 u. 866. Brix Plaut. Men. 218. Lorenz Plaut. Pseud. 1180). – / Bei [[Plautus]] zuw. hōdie [[gemessen]] [[nach]] Bücheler im Grundr. der lat. Dekl. S. 54 u. in Fleckeisens Jahrbb. 1869. p. 487. | |georg=hodiē, Adv. (aus *hō diē [[infolge]] Tonanschlusses verkürzt) an diesem Tage, am heutigen Tage, [[heute]], I) eig. (Ggstz. [[heri]] od. [[here]], [[gestern]], [[cras]], [[morgen]]), [[nam]] [[mihi]] [[hodie]] est [[natalis]] [[dies]], Plaut.: [[hodie]] [[postremum]] me vides, Ter.: [[numquam]] omnes h. moriemur inulti, Verg.: si orationem meam, de [[qua]] h. ad te scripsi, legeris, Cic.: h. [[ego]] [[utique]] Letum capiam, Val. Max.: h. [[quid]] egisti? Plin. ep.: si cenas h. [[mecum]], Hor.: h. sunt [[Nonae]] Sextiles, Cic.: h. [[mane]] [[Dolabella]] venit, Cic. – Ggstz., [[heri]] [[aut]] h., Plaut.: [[qui]] dedit [[hoc]] [[hodie]], [[cras]], si volet, auferet, Hor.: [[ubi]] est [[hodie]] [[quae]] [[lyra]] fulsit [[heri]], Ov.: [[res]] [[hodie]] [[minor]], [[here]] [[quam]] fuit, [[atque]] [[eadem]] [[cras]] deteret exiguis [[aliquid]], Iuven.: [[non]] [[hodie]] [[sobrius]], [[cras]] [[ebrius]]; [[hodie]] [[pacificus]], crastinā die [[litigiosus]], Ambros. – II) übtr.: a) [[heute]], heutigentags, in der jetzigen [[Zeit]], [[jetzt]], [[gegenwärtig]], [[quae]] [[mens]] est [[hodie]], [[cur]] [[eadem]] [[non]] puero fuit? Hor.: caudam antiqui penem vocabant; at h. [[penis]] est in obscenis, Cic.: si etc.... h. hanc gloriam [[atque]] [[hoc]] [[orbis]] terrae [[imperium]] teneremus? Cic.: [[vobis]] [[grates]] [[ago]] habeoque, [[quod]] [[hodie]] salutem meam vestrae praeponitis, Curt. – b) [[noch]] [[heute]], [[noch]] heutzutage, [[noch]] [[gegenwärtig]], [[noch]] [[bis]] [[heute]], [[noch]] [[bis]] [[auf]] diese [[Stunde]] (s. Fritzsche Hor. [[sat]]. 2, 2, 40), [[ita]] mea [[ancilla]] [[quae]] fuit [[hodie]], sua [[nunc]] est, Plaut.: tria [[praedia]] [[vel]] nobilissima Capitoni propria traduntur, [[quae]] [[hodie]] possidet, Cic.: quem vivere h. aiunt, Cic.: [[quo]] [[facto]] is h. [[saltus]] [[Graius]] appellatur, Nep.: sunt [[enim]] h., quibus illustratur [[forum]], ingenia, Quint.: an [[quicquam]] [[hodie]] ([[bis]] [[heute]]) est [[factum]] indignius? Ter.: [[bes]]. h. [[quoque]], [[auch]] [[noch]] [[heute]], [[selbst]] heutzutage [[noch]], Cic. u.a.: [[hodieque]], und ([[auch]]) [[noch]] [[heute]], Cic. u.a. (s. [[Müller]] Liv. 1, 17, 9); [[aber]] (nachaug.) [[hodieque]], [[auch]] = [[noch]] [[heute]], Vell., Sen., Val. Max. u.a. (s. [[Krebs]]-Schmalz Antib.<sup>7</sup> Bd. 1. S. 654 u. 655). – c) [[noch]] [[heute]] = [[alsbald]], [[sogleich]], [[auf]] der [[Stelle]], Ter. eun. 463. Cic. [[pro]] Tull. 53. Hor. [[sat]]. 2, 7, 21. – d) [[bei]] Drohungen, Anwünschungen od. Beteuerungen, [[wie]] zuw. [[unser]] je, [[jemals]], [[Komik]]. (s. Spengel Ter. Andr. 196 u. 866. Brix Plaut. Men. 218. Lorenz Plaut. Pseud. 1180). – / Bei [[Plautus]] zuw. hōdie [[gemessen]] [[nach]] Bücheler im Grundr. der lat. Dekl. S. 54 u. in Fleckeisens Jahrbb. 1869. p. 487. | ||
}} | |||
{{LaZh | |||
|lnztxt=hodie. ''adv''. (''hoc die''.) :: [[今日]]。[[此日]] | |||
}} | }} |