δυσξύνθετος
German (Pape)
[Seite 685] schwer zusammenzusetzen, Plut. sol. anim. 23.
Greek (Liddell-Scott)
δυσξύνθετος: -ον, ὁ δύσκόλως συντιθέμενος, ἀμφ. γραφ. Πλούτ. 2. 975F· Reiske δυσξύνετος.
French (Bailly abrégé)
ος, ον :
difficile à mettre d’accord.
Étymologie: δυσ-, ξυντίθημι.