Anonymous

Ask at the forum if you have an Ancient or Modern Greek query!

ἐξαρνέομαι: Difference between revisions

From LSJ
m
Text replacement - "(?s)({{ls\n\|lstext.*}}\n)({{bailly.*}}\n)" to "$2$1"
m (Text replacement - "(?s)({{LSJ.*}}\n)({{.*}}\n)({{DGE.*}}\n)" to "$1$3$2")
m (Text replacement - "(?s)({{ls\n\|lstext.*}}\n)({{bailly.*}}\n)" to "$2$1")
Line 15: Line 15:
{{pape
{{pape
|ptext=[[https://www.translatum.gr/images/pape/pape-01-0872.png Seite 872]] mit aor. pass., läugnen, verneinen; Eur. Andr. 436; τί, Hel. 579; ἤν τις ὀφείλων ἐξαρνῆται Ar. Eccl. 660; φόνον Her. 3, 74; μὴ [[λαβεῖν]] Dem. 27, 16; οὐκ ἐξαρνοῦνται πράττειν, ἀλλ' ὁμολογοῦσιν Aesch. 3, 250; ἐξαρνηθέντι καὶ ἐξομοσαμένῳ Plat. Legg. XII, 949 a; abschlagen, τὰ μὲν δανειζόμενοι, τὰ δὲ ἐξαρνούμενοι Rep. V, 465 c.
|ptext=[[https://www.translatum.gr/images/pape/pape-01-0872.png Seite 872]] mit aor. pass., läugnen, verneinen; Eur. Andr. 436; τί, Hel. 579; ἤν τις ὀφείλων ἐξαρνῆται Ar. Eccl. 660; φόνον Her. 3, 74; μὴ [[λαβεῖν]] Dem. 27, 16; οὐκ ἐξαρνοῦνται πράττειν, ἀλλ' ὁμολογοῦσιν Aesch. 3, 250; ἐξαρνηθέντι καὶ ἐξομοσαμένῳ Plat. Legg. XII, 949 a; abschlagen, τὰ μὲν δανειζόμενοι, τὰ δὲ ἐξαρνούμενοι Rep. V, 465 c.
}}
{{bailly
|btext=-οῦμαι;<br /><i>f.</i> ἐξαρνήσομαι, <i>ao.</i> ἐξηρνήθην, ion. ἐξηρνησάμην;<br /><b>1</b> nier : [[τι]] qch;<br /><b>2</b> refuser, <i>avec</i> [[μή]] et l'inf. refuser de ; [[οὐκ]] ἐξαρνοῦμαι avec l'inf. ESCHN je ne refuse pas de.<br />'''Étymologie:''' [[ἐξ]], [[ἀρνέομαι]].
}}
}}
{{ls
{{ls
|lstext='''ἐξαρνέομαι''': ἀόρ. ἐξηρνησάμην Ἡρόδ. 3. 74· ἀλλὰ παρὰ τοῖς Ἀττ. ἀείποτε ἐξηρνήθην Πλάτ. Συμπ. 192Ε, Νόμοι 949Α. Ἀποθ. Ἀρνοῦμαι [[ὅλως]] [[διόλου]], τὸν φόνον Ἡρόδ. ἔνθ’ ἀνωτ.· οὐ τοῦτό γ’ ἐξαρνήσομαι Εὐρ. Ἑλ. 579, κτλ.· ἤν τις ὀφείλων ἐξαρνῆσαι Ἀριστοφ. Ἐκκλ. 660· μὴ λαβεῖν ἐξαρνούμενος Δημ. 818. 24· οὐκ ἐξ. πράττειν Αἰσχίν. 89. 24.
|lstext='''ἐξαρνέομαι''': ἀόρ. ἐξηρνησάμην Ἡρόδ. 3. 74· ἀλλὰ παρὰ τοῖς Ἀττ. ἀείποτε ἐξηρνήθην Πλάτ. Συμπ. 192Ε, Νόμοι 949Α. Ἀποθ. Ἀρνοῦμαι [[ὅλως]] [[διόλου]], τὸν φόνον Ἡρόδ. ἔνθ’ ἀνωτ.· οὐ τοῦτό γ’ ἐξαρνήσομαι Εὐρ. Ἑλ. 579, κτλ.· ἤν τις ὀφείλων ἐξαρνῆσαι Ἀριστοφ. Ἐκκλ. 660· μὴ λαβεῖν ἐξαρνούμενος Δημ. 818. 24· οὐκ ἐξ. πράττειν Αἰσχίν. 89. 24.
}}
{{bailly
|btext=-οῦμαι;<br /><i>f.</i> ἐξαρνήσομαι, <i>ao.</i> ἐξηρνήθην, ion. ἐξηρνησάμην;<br /><b>1</b> nier : [[τι]] qch;<br /><b>2</b> refuser, <i>avec</i> [[μή]] et l'inf. refuser de ; [[οὐκ]] ἐξαρνοῦμαι avec l'inf. ESCHN je ne refuse pas de.<br />'''Étymologie:''' [[ἐξ]], [[ἀρνέομαι]].
}}
}}
{{lsm
{{lsm