3,277,119
edits
(3_1) |
(1) |
||
Line 7: | Line 7: | ||
{{Georges | {{Georges | ||
|georg=[[alter]]-[[uter]], [[alter]]-utra (häufiger [[als]] altera utra), [[alter]]-[[utrum]] (häufiger [[als]] alterum [[utrum]]), Genet. alterutrīus (häufiger [[als]] alterīus utrīus etc.), Dat. alterutri (archaist. [[als]] Genet. u. Dat. fem. alterutrae [[nach]] [[Charis]]. 159, 2), a) [[einer]] (eine, eines) [[von]] zweien od. beiden [[mit]] [[Ausschluß]] [[des]] andern, ne [[alteruter]] alterum praeoccuparet, Nep.: [[alteruter]] [[vestrum]], Cic.: [[alteruter]] de filiis, Cic.: [[alteruter]] ex his duobus, Sen.: altera utra [[victoria]], Liv.: [[non]] alterius [[utrius]] partis fuisse, Cic.: alterutri se fortunae parans, [[sich]] [[auf]] alle Fälle [[gefaßt]] machend, Vell.: si [[necessitas]] alterutri [[nostrum]] imminet, Sen.: [[video]] [[esse]] [[necesse]] alterutrum, Cic.: cum [[necesse]] sit alterum [[utrum]] vincere, Cic. – Plur., de alterutris (= utrisque) [[qui]] utramvis comprobat, [[numquam]] alteram refutat, Ps. Apul. de dogm. Plat. 3. p. 266 H.: [[quae]] [[inter]] se quantitate et qualitate contrariae alterutrae nominentur, ibid. – b) [[einer]] den andern, [[einander]], manu alterutrum tenentes, [[Flor]]. Verg. or. an poet. p. 106, 18 H.: osculantes se alterutrum, Vulg. 1. regg. 20, 41: u. adv. et [[vos]] alterutrum [[pedes]] lavate, Itala Ioann. 13, 14: [[dafür]] alterutro [[wie]] alterutro docentes, Tert. ad ux. 2, 8. Vgl. übh. Rönsch, Das neue Test. Tert. S. 705 f. Paucker Spicil. p. 7 sq. – / Über die [[Deklination]] [[von]] [[alteruter]] ([[bes]]. [[bei]] Cic.) s. [[Prisc]]. 8, 85 u. Osann Cic. de rep. 3, 6. p. 250 sq. [[Neue]]-Wagener Formenl.<sup>3</sup> Bd. 2. S. 543 ff. Georges, Lexik. der lat. Wortf. S. 37 u. 38. | |georg=[[alter]]-[[uter]], [[alter]]-utra (häufiger [[als]] altera utra), [[alter]]-[[utrum]] (häufiger [[als]] alterum [[utrum]]), Genet. alterutrīus (häufiger [[als]] alterīus utrīus etc.), Dat. alterutri (archaist. [[als]] Genet. u. Dat. fem. alterutrae [[nach]] [[Charis]]. 159, 2), a) [[einer]] (eine, eines) [[von]] zweien od. beiden [[mit]] [[Ausschluß]] [[des]] andern, ne [[alteruter]] alterum praeoccuparet, Nep.: [[alteruter]] [[vestrum]], Cic.: [[alteruter]] de filiis, Cic.: [[alteruter]] ex his duobus, Sen.: altera utra [[victoria]], Liv.: [[non]] alterius [[utrius]] partis fuisse, Cic.: alterutri se fortunae parans, [[sich]] [[auf]] alle Fälle [[gefaßt]] machend, Vell.: si [[necessitas]] alterutri [[nostrum]] imminet, Sen.: [[video]] [[esse]] [[necesse]] alterutrum, Cic.: cum [[necesse]] sit alterum [[utrum]] vincere, Cic. – Plur., de alterutris (= utrisque) [[qui]] utramvis comprobat, [[numquam]] alteram refutat, Ps. Apul. de dogm. Plat. 3. p. 266 H.: [[quae]] [[inter]] se quantitate et qualitate contrariae alterutrae nominentur, ibid. – b) [[einer]] den andern, [[einander]], manu alterutrum tenentes, [[Flor]]. Verg. or. an poet. p. 106, 18 H.: osculantes se alterutrum, Vulg. 1. regg. 20, 41: u. adv. et [[vos]] alterutrum [[pedes]] lavate, Itala Ioann. 13, 14: [[dafür]] alterutro [[wie]] alterutro docentes, Tert. ad ux. 2, 8. Vgl. übh. Rönsch, Das neue Test. Tert. S. 705 f. Paucker Spicil. p. 7 sq. – / Über die [[Deklination]] [[von]] [[alteruter]] ([[bes]]. [[bei]] Cic.) s. [[Prisc]]. 8, 85 u. Osann Cic. de rep. 3, 6. p. 250 sq. [[Neue]]-Wagener Formenl.<sup>3</sup> Bd. 2. S. 543 ff. Georges, Lexik. der lat. Wortf. S. 37 u. 38. | ||
}} | |||
{{LaEn | |||
|lnetxt=alteruter alterutra, alterutrum ADJ :: one (of two), one or the other; either; both | |||
}} | }} |