Anonymous

Ask at the forum if you have an Ancient or Modern Greek query!

ἅλις: Difference between revisions

From LSJ
No change in size ,  2 October 2022
m
Text replacement - "(?s)({{ls\n\|lstext.*}}\n)({{bailly.*}}\n)" to "$2$1"
m (Text replacement - "(?s)({{LSJ.*}}\n)({{.*}}\n)({{DGE.*}}\n)" to "$1$3$2")
m (Text replacement - "(?s)({{ls\n\|lstext.*}}\n)({{bailly.*}}\n)" to "$2$1")
Line 12: Line 12:
{{DGE
{{DGE
|dgtxt=(ἅλῐς)<br /><b class="num">• Prosodia:</b> [ᾰ-]<br />adv. <br /><b class="num">I</b> ref. a lo que puede ser contado o medido<br /><b class="num">1</b> cuando el suj. del verbo son individuos [[en multitudes]], [[en masa]], [[muchos]] ἅ. πεποτήαται (μελισσαι) <i>Il</i>.2.90, περὶ δὲ Τρῳαὶ [[ἅλις]] ἦσαν <i>Il</i>.3.384, ἅ. δέ οἱ ἦσαν ἄρουραι <i>Il</i>.14.122, (νεκροί) οἵ ῥα κατ' αὐτὸν [[ἅλις]] ἔσαν οὓς κτάν' [[Ἀχιλλεύς]] <i>Il</i>.21.236, cf. 344, 22.473, ἅ. ἧμιν ἀλήμονές εἰσι <i>Od</i>.17.376, μή οἱ χρήματ' ... ἅ. ... ἔδωμεν <i>Od</i>.16.389, cf. <i>h.Merc</i>.179, 493, ἄρτους ... ἅ. κατέθηκεν Call.<i>Fr</i>.251.<br /><b class="num">2</b> c. nombres de masa [[en cantidad]], [[en abundancia]], [[mucho]] χαλκόν τε ἅ. χρυσόν τε <i>Il</i>.22.340, cf. <i>Od</i>.16.231, ἅ. ἀναβέβροχεν ὕδωρ <i>Il</i>.17.54, ἐϋῶδες [[ἔλαιον]] <i>Od</i>.2.339, ταύτην [[ἅλις]] ἐλᾳδίῳ [[διείς]] echándole bastante aceitito</i> Sotad.Com.1.27, ἔχω οὐδ' ἅ. ὄζος Theoc.10.13, σῖτον δῶκεν [[ἅλις]] <i>Od</i>.7.295, ἱδρῶ ἅ. A.R.2.87<br /><b class="num">•</b>frec. de la riqueza πλοῦτος καὶ εὐρήνη <i>Od</i>.24.486, ἅ. βίοτόν θ' ηὗρον E.<i>Med</i>.1107, ὄλβος Call.<i>Iou</i>.84<br /><b class="num">•</b>c. gen. partit. νῆα ἅ. χρυσοῦ καὶ χαλκοῦ νησάσθω <i>Il</i>.9.137.<br /><b class="num">3</b> [[en montón]] c. χέω: ἥ (κόπρος) οἱ προπάροιθε θυράων ... [[ἅλις]] κέχυτ' (echado en el estiércol) que delante de las puertas estaba en un gran montón</i>, <i>Od</i>.17.298, [[ἅλις]] χέραδος περιχεύας echando encima un gran aluvión</i>, <i>Il</i>.21.319, cf. [[μέγα]] κῦμα κατὰ κρατὸς ἅ. ἀεὶ κλύσσει <i>h.Ap</i>.74.<br /><b class="num">II</b> <b class="num">1</b>c. or. nominal [[es mucho]], [[es bastante]], [[basta]] ἤ οὐχ ἅ. ὅττι ... <i>Il</i>.5.349, ἤ οὐχ ἅ. ὡς <i>Il</i>.17.450, <i>Od</i>.2.312, ἅ. ἵν' ἐξήκεις δακρύων demasiado trecho has recorrido de lágrimas</i> S.<i>OT</i> 1515, Ἀργείοισι Καδμείους ἅ. εἰς χεῖρας ἐλθεῖν A.<i>Th</i>.679, [[ἅλις]] τὸ κείνης [[αἷμα]] ya basta con su sangre</i> E.<i>IT</i> 1008<br /><b class="num">•</b>como [[exclamation]] [[basta]] S.<i>Ai</i>.1402, εἰς [[ἅλις]] Theoc.25.17<br /><b class="num">•</b>c. part. [[ἅλις]] νοσοῦσ' [[ἐγώ]] es suficiente que yo sufra</i> S.<i>OT</i> 673, [[ἅλις]] ἐγὼ δυστυχῶν <i>Trag.Adesp</i>.76.<br /><b class="num">2</b> c. ἔχω, ὑπάρχω y or. nominales [[suficiente]], [[bastante]] c. gen. ἅ. ἔχειν τῆς βορῆς Hdt.1.119, fig. πημονῆς δ' ἅ. γ' ὑπάρχει A.<i>A</i>.1656, λύπης ἅ. ἔχων E.<i>Hel</i>.589, ἅ. ἀφύης μοι ya tengo bastante anchoa</i> Ar.<i>Fr</i>.520<br /><b class="num">•</b>esp. en relatos o discusiones para terminar παλαιῶν ... ἔργων [[ἅλις]] ἔστω y ya basta de (relatos de) antiguas hazañas</i> Hdt.9.27, [[ἅλις]] λόγων ya basta de palabras</i> S.<i>OC</i> 1016, ἅ. λελεγμένων A.<i>Eu</i>.675, καὶ τούτων μὲν [[ἅλις]] y basta ya de esto</i> Pl.<i>Plt</i>.287a, καὶ περὶ μὲν τούτων ἅ. Arist.<i>EN</i> 1096<sup>a</sup>3, [[ἅλις]] Εὐφράτου basta ya (de hablar) del Éufrates</i> Philostr.<i>VA</i> 6.13.<br /><b class="num">3</b> c. otros verbos [[mucho]] γινώσκ[ο] μα[ι] δὲ καὶ μοῖσαν παρέχων [[ἅλις]] soy conocido también como autor de mucha poesía</i> Pi.<i>Fr</i>.52d.24<br /><b class="num">•</b>gener. [[suficientemente]], [[moderadamente]] εἰ δ' ἅ. ἔλθοι Κύπρις E.<i>Med</i>.629, [[ἔμπας]] ἔφερε κακὸν ἅ. sin embargo, soportaba su desgracia con entereza</i> E.<i>Alc</i>.907.<br /><b class="num">III</b> c. adj. [[demasiado]] ἅ. ἦσθ' [[ἀνάρσιος]] A.<i>A</i>.511.<br /><b class="num">• Etimología:</b> *<i>Hu̯°l</i>- c. el mismo tratamiento que [[ἁλής]] q.u.; c. otro voc. v. [[εἰλέω]].
|dgtxt=(ἅλῐς)<br /><b class="num">• Prosodia:</b> [ᾰ-]<br />adv. <br /><b class="num">I</b> ref. a lo que puede ser contado o medido<br /><b class="num">1</b> cuando el suj. del verbo son individuos [[en multitudes]], [[en masa]], [[muchos]] ἅ. πεποτήαται (μελισσαι) <i>Il</i>.2.90, περὶ δὲ Τρῳαὶ [[ἅλις]] ἦσαν <i>Il</i>.3.384, ἅ. δέ οἱ ἦσαν ἄρουραι <i>Il</i>.14.122, (νεκροί) οἵ ῥα κατ' αὐτὸν [[ἅλις]] ἔσαν οὓς κτάν' [[Ἀχιλλεύς]] <i>Il</i>.21.236, cf. 344, 22.473, ἅ. ἧμιν ἀλήμονές εἰσι <i>Od</i>.17.376, μή οἱ χρήματ' ... ἅ. ... ἔδωμεν <i>Od</i>.16.389, cf. <i>h.Merc</i>.179, 493, ἄρτους ... ἅ. κατέθηκεν Call.<i>Fr</i>.251.<br /><b class="num">2</b> c. nombres de masa [[en cantidad]], [[en abundancia]], [[mucho]] χαλκόν τε ἅ. χρυσόν τε <i>Il</i>.22.340, cf. <i>Od</i>.16.231, ἅ. ἀναβέβροχεν ὕδωρ <i>Il</i>.17.54, ἐϋῶδες [[ἔλαιον]] <i>Od</i>.2.339, ταύτην [[ἅλις]] ἐλᾳδίῳ [[διείς]] echándole bastante aceitito</i> Sotad.Com.1.27, ἔχω οὐδ' ἅ. ὄζος Theoc.10.13, σῖτον δῶκεν [[ἅλις]] <i>Od</i>.7.295, ἱδρῶ ἅ. A.R.2.87<br /><b class="num">•</b>frec. de la riqueza πλοῦτος καὶ εὐρήνη <i>Od</i>.24.486, ἅ. βίοτόν θ' ηὗρον E.<i>Med</i>.1107, ὄλβος Call.<i>Iou</i>.84<br /><b class="num">•</b>c. gen. partit. νῆα ἅ. χρυσοῦ καὶ χαλκοῦ νησάσθω <i>Il</i>.9.137.<br /><b class="num">3</b> [[en montón]] c. χέω: ἥ (κόπρος) οἱ προπάροιθε θυράων ... [[ἅλις]] κέχυτ' (echado en el estiércol) que delante de las puertas estaba en un gran montón</i>, <i>Od</i>.17.298, [[ἅλις]] χέραδος περιχεύας echando encima un gran aluvión</i>, <i>Il</i>.21.319, cf. [[μέγα]] κῦμα κατὰ κρατὸς ἅ. ἀεὶ κλύσσει <i>h.Ap</i>.74.<br /><b class="num">II</b> <b class="num">1</b>c. or. nominal [[es mucho]], [[es bastante]], [[basta]] ἤ οὐχ ἅ. ὅττι ... <i>Il</i>.5.349, ἤ οὐχ ἅ. ὡς <i>Il</i>.17.450, <i>Od</i>.2.312, ἅ. ἵν' ἐξήκεις δακρύων demasiado trecho has recorrido de lágrimas</i> S.<i>OT</i> 1515, Ἀργείοισι Καδμείους ἅ. εἰς χεῖρας ἐλθεῖν A.<i>Th</i>.679, [[ἅλις]] τὸ κείνης [[αἷμα]] ya basta con su sangre</i> E.<i>IT</i> 1008<br /><b class="num">•</b>como [[exclamation]] [[basta]] S.<i>Ai</i>.1402, εἰς [[ἅλις]] Theoc.25.17<br /><b class="num">•</b>c. part. [[ἅλις]] νοσοῦσ' [[ἐγώ]] es suficiente que yo sufra</i> S.<i>OT</i> 673, [[ἅλις]] ἐγὼ δυστυχῶν <i>Trag.Adesp</i>.76.<br /><b class="num">2</b> c. ἔχω, ὑπάρχω y or. nominales [[suficiente]], [[bastante]] c. gen. ἅ. ἔχειν τῆς βορῆς Hdt.1.119, fig. πημονῆς δ' ἅ. γ' ὑπάρχει A.<i>A</i>.1656, λύπης ἅ. ἔχων E.<i>Hel</i>.589, ἅ. ἀφύης μοι ya tengo bastante anchoa</i> Ar.<i>Fr</i>.520<br /><b class="num">•</b>esp. en relatos o discusiones para terminar παλαιῶν ... ἔργων [[ἅλις]] ἔστω y ya basta de (relatos de) antiguas hazañas</i> Hdt.9.27, [[ἅλις]] λόγων ya basta de palabras</i> S.<i>OC</i> 1016, ἅ. λελεγμένων A.<i>Eu</i>.675, καὶ τούτων μὲν [[ἅλις]] y basta ya de esto</i> Pl.<i>Plt</i>.287a, καὶ περὶ μὲν τούτων ἅ. Arist.<i>EN</i> 1096<sup>a</sup>3, [[ἅλις]] Εὐφράτου basta ya (de hablar) del Éufrates</i> Philostr.<i>VA</i> 6.13.<br /><b class="num">3</b> c. otros verbos [[mucho]] γινώσκ[ο] μα[ι] δὲ καὶ μοῖσαν παρέχων [[ἅλις]] soy conocido también como autor de mucha poesía</i> Pi.<i>Fr</i>.52d.24<br /><b class="num">•</b>gener. [[suficientemente]], [[moderadamente]] εἰ δ' ἅ. ἔλθοι Κύπρις E.<i>Med</i>.629, [[ἔμπας]] ἔφερε κακὸν ἅ. sin embargo, soportaba su desgracia con entereza</i> E.<i>Alc</i>.907.<br /><b class="num">III</b> c. adj. [[demasiado]] ἅ. ἦσθ' [[ἀνάρσιος]] A.<i>A</i>.511.<br /><b class="num">• Etimología:</b> *<i>Hu̯°l</i>- c. el mismo tratamiento que [[ἁλής]] q.u.; c. otro voc. v. [[εἰλέω]].
}}
{{bailly
|btext=<i>adv.</i><br /><b>I.</b> en masse compacte, en foule;<br /><b>II.</b> en abondance : χαλκόν [[τε]] χρυσόν [[τε]] [[ἅλις]] OD cuivre et or en abondance;<br /><b>III.</b> assez, <i>càd</i> :<br /><b>1</b> en quantité suffisante : [[ἅλις]] ἔχειν τῆς βορῆς HDT avoir assez de nourriture ; [[ἅλις]] λόγων SOPH assez de discours ; [[οὐχ]] [[ἅλις]] (ἐστὶν) [[ὅτι]] <i>ou</i> [[ὡς]] IL, OD n’est-ce pas assez que… ? [[ἅλις]] δὲ κλάειν τοὐμὸν [[ἦν]] ἐμοὶ [[κακόν]] EUR j’avais bien assez de pleurer mon malheur ; [[ἅλις]] νοσοῦσ’ [[ἐγώ]] SOPH c'est assez que je souffre;<br /><b>2</b> juste assez, dans une juste mesure.<br />'''Étymologie:''' cf. [[ἁλής]].
}}
}}
{{ls
{{ls
|lstext='''ἅλις''': [ᾰλῑς], ἐπίρρ.: (ἴδε ἐν λ. [[ἁλής]]). Σωρηδόν, εἰς [[πλῆθος]] ἀφθόνως, Λατ. affatim καὶ κατὰ τροποποίησιν τῆς ἐννοίας, = ἱκανῶς, ἀρκετά, Λατ. satis: 1) παρ’ Ὁμ. κατὰ τὸ πλεῖστον συνάπτεται μετὰ ῥημάτων, [[ἅλις]] πεποτήαται [μέλισσαι], Ἰλ. Β. 90· περὶ δὲ Τρωαὶ [[ἅλις]] ἦσαν, Γ. 384· [[κόπρος]] [[ἅλις]] κέχυτο, Ρ. 298· [[ἅλις]] δὲ οἱ ἦσαν ἄρουραι, Ἰλ. Ξ. 122: -ἐκ τῶν συμφραζομένων δὲ [[ἐνίοτε]] λαμβάνει τὴν σημασίαν: σχεδὸν ἐπαρκῶς, ὡς τὸ μετρίως, εἰ δ’ [[ἅλις]] ἔλθοι [[Κύπρις]], Εὐρ. Μήδ. 629· ἔφερε κακὸν [[ἅλις]], ὁ αὐτ. Ἄλκ. 907. 2) παρ’ Ὁμ. [[ὡσαύτως]] εὕρηται [[συχνάκις]] στενῶς συνδεδεμένον μετά τινος ὀνόματος: χαλκόν τε χρυσόν τε [[ἅλις]] χαλκὸν καὶ χρυσὸν ἐν ἀφθονίᾳ ἢ ἀρκετόν, Ὀδ. Π. 231, πρβλ. Ἰλ. Χ. 340· νῆα [[ἅλις]] χρυσοῦ καὶ χαλκοῦ νηησάσθω. Ἰλ. Ι. 137· [[ἅλις]] χεράδος (ἴδε ἐν λ. [[χέραδος]]), Φ. 319· [[ἅλις]] δ’ εὐῶδες [[ἔλαιον]] Ὀδ. Β. 339. - Ἡ Ὁμηρικὴ αὕτη [[χρῆσις]] [[εἶναι]] [[σπανία]] παρ’ Ἀττ.· [[ἅλις]] βίοτον [[εὗρον]], Εὐρ. Μήδ. 1107· λύπας [[ἅλις]] ἔχων (Ἑλμσλ. λύπης), ὁ αὐτ. Ἑλ. 589: - σπανίως μετ’ ἐπιθέτου, [[ἅλις]]… ἦσθ’ [[ἀνάρσιος]], Αἰσχύλ. Ἀγ. 511. 3) [[ἅλις]] (ἐνν. ἐστί), = ἀρκεῖ· ἢ οὐχ [[ἅλις]] [[ὅττι]]...; = δὲν ἀρκεῖ ὅτι...; Ἰλ. Ε. 349· ἢ οὐχ [[ἅλις]], ὡς...; Ρ. 450, Ὀδ. Β. 312· [[οὕτως]], [[ἅλις]], ἵν’ ἐξήκεις δακρύων, Σοφ. Ο. Τ. 1515· καὶ ἀπολύτως [[ἅλις]], ἀρκεῖ, ὁ αὐτ. Αἴ. 1402: - Παρ’ Ἀττ. μετ’ αἰτ. καὶ ἀπαρ., Ἀργείοισι Καδμείους [[ἅλις]] ἐς χεῖρας ἐλθεῖν, Αἰσχύλ. Θήβ. 679· μ. δοτ. καὶ ἀπαρ., δὲ κλαίειν τοὐμὸν ἦν ἐμοὶ κακόν, Εὐρ. Ἄλκ. 1041, πρβλ. Σοφ. Ο. Τ. 685. 4) = ἐπιθέτῳ ὡς κατηγορούμενον, [[ἅλις]] γὰρ ἡ παροῦσα [[συμφορά]], Εὐρ. Ἄλκ. 673· πρβλ. Ι. Τ. 983, Σοφ. Τρ. 332. 5) [[ἅλις]] (ἐνν. εἰμί), προστιθεμένης μετοχῆς, [[ἅλις]] νοσοῦσ’ ἐγώ, = ἀρκεῖ ὅτι [[ὑποφέρω]], ὁ αὐτ. Ο. Τ. 1061· [[ἅλις]] ἐγὼ δυστυχῶν, Τραγ. παρ’ Ἀριστ. Ἠθ. Ν. 9, 11. 5. 6) παρ’ Ἀττ. = τῷ Λατ. satis, μετὰ γεν. πράγ., = ἀρκετὸν [[μέρος]] ἔκ τινος πράγμ., [[ἅλις]] ἔχειν τῆς βορῆς, Ἡρόδ. 1.119, πρβλ. 9. 27· πημονῆς [[ἅλις]] γ΄ ὑπάρχει, Αἰσχύλ. Ἀγ. 1656, πρβλ. 1659· [[ἅλις]] [ἐστὶ] λελεγμένον, ὁ αὐτ. Εὐμ. 675· [[ἅλις]] λόγων, Σοφ. Ο. Κ. 1016· [[ἅλις]] ἀφίης μοι, Ἀριστοφ. Ἀποσπ. 421· [[ὅταν]] τίθεται [[πέρας]] εἰς λόγον ἢ [[ζήτημα]]· καὶ τούτων μὲν [[ἅλις]], Πλάτ. Πολιτ. 287Α· καὶ περὶ μὲν τούτων [[ἅλις]] Ἀριστ. Ἠθ. Ν. 1. 5, 6, κτλ. II. [[τύπος]] τις [[ἅλιας]] ἢ ἁλίας παρ’ Ἱππών. 101· πρβλ. Ἐτυμ. Μ. 63. 18, Ἰωάνν. Ἀλ. Τον. παραγγ. σ. 38.12· οὕτω δὲ ἀναγινώσκει ὁ Δινδόρφ. ἐν Εὐρ. Ἴωνι 723 (λυρ.), ἁλίας, ἁλίας ὁ [[πάρος]] ἀρχαγός, [[ἔνθα]] τὰ χειρόγραφα ἔχουσιν ἁλίσας.
|lstext='''ἅλις''': [ᾰλῑς], ἐπίρρ.: (ἴδε ἐν λ. [[ἁλής]]). Σωρηδόν, εἰς [[πλῆθος]] ἀφθόνως, Λατ. affatim καὶ κατὰ τροποποίησιν τῆς ἐννοίας, = ἱκανῶς, ἀρκετά, Λατ. satis: 1) παρ’ Ὁμ. κατὰ τὸ πλεῖστον συνάπτεται μετὰ ῥημάτων, [[ἅλις]] πεποτήαται [μέλισσαι], Ἰλ. Β. 90· περὶ δὲ Τρωαὶ [[ἅλις]] ἦσαν, Γ. 384· [[κόπρος]] [[ἅλις]] κέχυτο, Ρ. 298· [[ἅλις]] δὲ οἱ ἦσαν ἄρουραι, Ἰλ. Ξ. 122: -ἐκ τῶν συμφραζομένων δὲ [[ἐνίοτε]] λαμβάνει τὴν σημασίαν: σχεδὸν ἐπαρκῶς, ὡς τὸ μετρίως, εἰ δ’ [[ἅλις]] ἔλθοι [[Κύπρις]], Εὐρ. Μήδ. 629· ἔφερε κακὸν [[ἅλις]], ὁ αὐτ. Ἄλκ. 907. 2) παρ’ Ὁμ. [[ὡσαύτως]] εὕρηται [[συχνάκις]] στενῶς συνδεδεμένον μετά τινος ὀνόματος: χαλκόν τε χρυσόν τε [[ἅλις]] χαλκὸν καὶ χρυσὸν ἐν ἀφθονίᾳ ἢ ἀρκετόν, Ὀδ. Π. 231, πρβλ. Ἰλ. Χ. 340· νῆα [[ἅλις]] χρυσοῦ καὶ χαλκοῦ νηησάσθω. Ἰλ. Ι. 137· [[ἅλις]] χεράδος (ἴδε ἐν λ. [[χέραδος]]), Φ. 319· [[ἅλις]] δ’ εὐῶδες [[ἔλαιον]] Ὀδ. Β. 339. - Ἡ Ὁμηρικὴ αὕτη [[χρῆσις]] [[εἶναι]] [[σπανία]] παρ’ Ἀττ.· [[ἅλις]] βίοτον [[εὗρον]], Εὐρ. Μήδ. 1107· λύπας [[ἅλις]] ἔχων (Ἑλμσλ. λύπης), ὁ αὐτ. Ἑλ. 589: - σπανίως μετ’ ἐπιθέτου, [[ἅλις]]… ἦσθ’ [[ἀνάρσιος]], Αἰσχύλ. Ἀγ. 511. 3) [[ἅλις]] (ἐνν. ἐστί), = ἀρκεῖ· ἢ οὐχ [[ἅλις]] [[ὅττι]]...; = δὲν ἀρκεῖ ὅτι...; Ἰλ. Ε. 349· ἢ οὐχ [[ἅλις]], ὡς...; Ρ. 450, Ὀδ. Β. 312· [[οὕτως]], [[ἅλις]], ἵν’ ἐξήκεις δακρύων, Σοφ. Ο. Τ. 1515· καὶ ἀπολύτως [[ἅλις]], ἀρκεῖ, ὁ αὐτ. Αἴ. 1402: - Παρ’ Ἀττ. μετ’ αἰτ. καὶ ἀπαρ., Ἀργείοισι Καδμείους [[ἅλις]] ἐς χεῖρας ἐλθεῖν, Αἰσχύλ. Θήβ. 679· μ. δοτ. καὶ ἀπαρ., δὲ κλαίειν τοὐμὸν ἦν ἐμοὶ κακόν, Εὐρ. Ἄλκ. 1041, πρβλ. Σοφ. Ο. Τ. 685. 4) = ἐπιθέτῳ ὡς κατηγορούμενον, [[ἅλις]] γὰρ ἡ παροῦσα [[συμφορά]], Εὐρ. Ἄλκ. 673· πρβλ. Ι. Τ. 983, Σοφ. Τρ. 332. 5) [[ἅλις]] (ἐνν. εἰμί), προστιθεμένης μετοχῆς, [[ἅλις]] νοσοῦσ’ ἐγώ, = ἀρκεῖ ὅτι [[ὑποφέρω]], ὁ αὐτ. Ο. Τ. 1061· [[ἅλις]] ἐγὼ δυστυχῶν, Τραγ. παρ’ Ἀριστ. Ἠθ. Ν. 9, 11. 5. 6) παρ’ Ἀττ. = τῷ Λατ. satis, μετὰ γεν. πράγ., = ἀρκετὸν [[μέρος]] ἔκ τινος πράγμ., [[ἅλις]] ἔχειν τῆς βορῆς, Ἡρόδ. 1.119, πρβλ. 9. 27· πημονῆς [[ἅλις]] γ΄ ὑπάρχει, Αἰσχύλ. Ἀγ. 1656, πρβλ. 1659· [[ἅλις]] [ἐστὶ] λελεγμένον, ὁ αὐτ. Εὐμ. 675· [[ἅλις]] λόγων, Σοφ. Ο. Κ. 1016· [[ἅλις]] ἀφίης μοι, Ἀριστοφ. Ἀποσπ. 421· [[ὅταν]] τίθεται [[πέρας]] εἰς λόγον ἢ [[ζήτημα]]· καὶ τούτων μὲν [[ἅλις]], Πλάτ. Πολιτ. 287Α· καὶ περὶ μὲν τούτων [[ἅλις]] Ἀριστ. Ἠθ. Ν. 1. 5, 6, κτλ. II. [[τύπος]] τις [[ἅλιας]] ἢ ἁλίας παρ’ Ἱππών. 101· πρβλ. Ἐτυμ. Μ. 63. 18, Ἰωάνν. Ἀλ. Τον. παραγγ. σ. 38.12· οὕτω δὲ ἀναγινώσκει ὁ Δινδόρφ. ἐν Εὐρ. Ἴωνι 723 (λυρ.), ἁλίας, ἁλίας ὁ [[πάρος]] ἀρχαγός, [[ἔνθα]] τὰ χειρόγραφα ἔχουσιν ἁλίσας.
}}
{{bailly
|btext=<i>adv.</i><br /><b>I.</b> en masse compacte, en foule;<br /><b>II.</b> en abondance : χαλκόν [[τε]] χρυσόν [[τε]] [[ἅλις]] OD cuivre et or en abondance;<br /><b>III.</b> assez, <i>càd</i> :<br /><b>1</b> en quantité suffisante : [[ἅλις]] ἔχειν τῆς βορῆς HDT avoir assez de nourriture ; [[ἅλις]] λόγων SOPH assez de discours ; [[οὐχ]] [[ἅλις]] (ἐστὶν) [[ὅτι]] <i>ou</i> [[ὡς]] IL, OD n’est-ce pas assez que… ? [[ἅλις]] δὲ κλάειν τοὐμὸν [[ἦν]] ἐμοὶ [[κακόν]] EUR j’avais bien assez de pleurer mon malheur ; [[ἅλις]] νοσοῦσ’ [[ἐγώ]] SOPH c'est assez que je souffre;<br /><b>2</b> juste assez, dans une juste mesure.<br />'''Étymologie:''' cf. [[ἁλής]].
}}
}}
{{Autenrieth
{{Autenrieth