διαμωκάομαι
Τὸ νικᾶν αὐτὸν αὑτὸν πασῶν νικῶν πρώτη τε καὶ ἀρίστη. Τὸ δὲ ἡττᾶσθαι αὐτὸν ὑφ' ἑαυτοῦ πάντων αἴσχιστόν τε ἅμα καὶ κάκιστον. → Τo conquer yourself is the first and best victory of all, while to be conquered by yourself is of all the most shameful as well as evil
English (LSJ)
mock or laugh at, Phld.Rh.2.59S., D.C.59.25, Iamb.VP33.234: abs., Aristaenet.1.27.
German (Pape)
[Seite 591] dep. med., verhöhnen, Iambl. u. a. Sp.
Greek (Liddell-Scott)
διαμωκάομαι: ἐμπαίζω, περιγελῶ τινα, Δίων. Κ. 59. 25.
Spanish (DGE)
burlarse de, ridiculizar ῥητορικήν Phld.Rh.2.59, αὐτήν (τὴν βουλήν) D.C.59.25.4, διασύροντες καὶ διαμωκώμενοι ... αὐτούς Aristox.Fr.31, τὰ λεγόμενα Chrys.M.60.131, ἡμᾶς Chrys.M.63.122, cf. Iren.Lugd.Haer.4.20.12, glos. a διαμυλλαίνειν Hsch.
•abs. adoptar un aire burlón Aristaenet.1.27.34
•en v. act. Et.Gud.402.1S.