citus: Difference between revisions

From LSJ

Πρὸς υἱὸν ὀργὴν οὐκ ἔχει χρηστὸς πατήρ → Boni parentis ira nulla in filium → Ein guter Vater zürnt nicht gegen seinen Sohn

Menander, Monostichoi, 451
m (Text replacement - "(?s)({{Lewis.*}}\n)({{.*}}\n)({{LaEn.*}}$)" to "$3 $1$2")
(CSV import)
 
Line 10: Line 10:
{{Georges
{{Georges
|georg=citus, a, um, PAdi. (v. [[cieo]]) = [[schnell]], [[rasch]] (Ggstz. [[tardus]]), [[incessus]], Sall.: [[via]], Liv.: [[pes]] (v. Jambus), Ov.: [[vox]] (Ggstz. [[vox]] [[tarda]]), Cic.: [[cito]] sermone [[homo]], Tac.: c. [[cursor]], Hier.: [[eques]], [[Eilbote]] zu Pferde, Liv.: [[aber]] citi equites, citi milites, citae legiones, citum [[agmen]], in Eilmärschen ziehend, Curt. u. Tac.: Compar., nullam [[ego]] rem citiorem [[apud]] homines [[esse]] [[quam]] famam [[reor]], Plaut. fr. b. Paul. ex [[Fest]]. 61, 16. – m. Abl., [[citus]] equo (zu R.) [[Numida]], Tac. hist. 2, 40: naves citae remis, Tac. ann. 2, 6. – [[mit]] ad u. Akk. Gerund., [[haec]] (amatoris [[manus]]) ad perdundum [[magis]] [[quam]] ad scribundum cita, [[gleich]] [[bei]] der [[Hand]], Plaut. Bacch. 738. – nachdrücklicher statt [[des]] Adv. ([[cito]]), [[topper]] citi ad [[aedes]] venimus Circae, Naev. fr.: equites parent citi, Plaut.: [[meo]] [[citus]] [[haec]] subscribe libello, Hor.: solvite [[vela]] citi, Verg.: [[citus]] equo aderat, Tac.
|georg=citus, a, um, PAdi. (v. [[cieo]]) = [[schnell]], [[rasch]] (Ggstz. [[tardus]]), [[incessus]], Sall.: [[via]], Liv.: [[pes]] (v. Jambus), Ov.: [[vox]] (Ggstz. [[vox]] [[tarda]]), Cic.: [[cito]] sermone [[homo]], Tac.: c. [[cursor]], Hier.: [[eques]], [[Eilbote]] zu Pferde, Liv.: [[aber]] citi equites, citi milites, citae legiones, citum [[agmen]], in Eilmärschen ziehend, Curt. u. Tac.: Compar., nullam [[ego]] rem citiorem [[apud]] homines [[esse]] [[quam]] famam [[reor]], Plaut. fr. b. Paul. ex [[Fest]]. 61, 16. – m. Abl., [[citus]] equo (zu R.) [[Numida]], Tac. hist. 2, 40: naves citae remis, Tac. ann. 2, 6. – [[mit]] ad u. Akk. Gerund., [[haec]] (amatoris [[manus]]) ad perdundum [[magis]] [[quam]] ad scribundum cita, [[gleich]] [[bei]] der [[Hand]], Plaut. Bacch. 738. – nachdrücklicher statt [[des]] Adv. ([[cito]]), [[topper]] citi ad [[aedes]] venimus Circae, Naev. fr.: equites parent citi, Plaut.: [[meo]] [[citus]] [[haec]] subscribe libello, Hor.: solvite [[vela]] citi, Verg.: [[citus]] equo aderat, Tac.
}}
{{LaZh
|lnztxt=citus, a, um. ''part''. ''p''. ''c''. ''s''. v. [[cieo]]. :: 被動。疾快。Cita mors 忽死。倐亡。 Cita alvus 泄肚。
}}
}}

Latest revision as of 17:05, 12 June 2024

Latin > English

citus cita -um, citior -or -us, citissimus -a -um ADJ :: quick, swift, rapid; moving/acting/passing/occurring quickly, speedy; early

Latin > English (Lewis & Short)

cĭtus: a, um, v. cieo, P. a.

Latin > French (Gaffiot 2016)

cĭtus,¹⁰ a, um,
1 part. de cieo
2 pris adjt prompt, rapide : vox cita, tarda Cic. de Or. 3, 216, voix rapide, lente ; citus incessus Sall. C. 15, 5, démarche rapide, précipitée ; (naves) citæ remis Tac. Ann. 2, 6, (navires) rapides à la rame ; citus equo Numida Tac. H. 2, 40, un Numide arrivé à cheval à vive allure ; legionibus citis Tac. Ann. 14, 26, avec des légions faisant marches forcées (Ann. 11, 1, etc. ); citas cohortes rapit Tac. Ann. 12, 31, il entraîne ses cohortes dans une marche rapide ; ad scribendum cita (manus) Pl. Bacch. 738, (main) prompte à écrire || [rôle d’adv.] : equites parent citi Pl. Amph. 244, les cavaliers obéissent sans tarder ; solvite vela citi Virg. En. 4, 574, mettez vite à la voile ; si citi advenissent Tac. Ann. 12, 12, s’ils arrivaient promptement || citior Pl. d. Fest. 61, 16 ; pas de superl.

Latin > German (Georges)

citus, a, um, PAdi. (v. cieo) = schnell, rasch (Ggstz. tardus), incessus, Sall.: via, Liv.: pes (v. Jambus), Ov.: vox (Ggstz. vox tarda), Cic.: cito sermone homo, Tac.: c. cursor, Hier.: eques, Eilbote zu Pferde, Liv.: aber citi equites, citi milites, citae legiones, citum agmen, in Eilmärschen ziehend, Curt. u. Tac.: Compar., nullam ego rem citiorem apud homines esse quam famam reor, Plaut. fr. b. Paul. ex Fest. 61, 16. – m. Abl., citus equo (zu R.) Numida, Tac. hist. 2, 40: naves citae remis, Tac. ann. 2, 6. – mit ad u. Akk. Gerund., haec (amatoris manus) ad perdundum magis quam ad scribundum cita, gleich bei der Hand, Plaut. Bacch. 738. – nachdrücklicher statt des Adv. (cito), topper citi ad aedes venimus Circae, Naev. fr.: equites parent citi, Plaut.: meo citus haec subscribe libello, Hor.: solvite vela citi, Verg.: citus equo aderat, Tac.

Latin > Chinese

citus, a, um. part. p. c. s. v. cieo. :: 被動。疾快。Cita mors 忽死。倐亡。 Cita alvus 泄肚。