ἀντίφραξις
Οὐ γὰρ ἀργίας ὤνιον ἡ ὑγίεια καὶ ἀπραξίας, ἅ γε δὴ μέγιστα κακῶν ταῖς νόσοις πρόσεστι, καὶ οὐδὲν διαφέρει τοῦ τὰ ὄμματα τῷ μὴ διαβλέπειν καὶ τὴν φωνὴν τῷ μὴ φθέγγεσθαι φυλάττοντος ὁ τὴν ὑγίειαν ἀχρηστίᾳ καὶ ἡσυχίᾳ σῴζειν οἰόμενος → For health is not to be purchased by idleness and inactivity, which are the greatest evils attendant on sickness, and the man who thinks to conserve his health by uselessness and ease does not differ from him who guards his eyes by not seeing, and his voice by not speaking
English (LSJ)
εως, ἡ, (ἀντιφράσσω) A barricading, γῆς ἀντίφραξις the interposition of the earth, so as to cause a lunar eclipse, Arist.APo.90a16, cf. Mete. 367b21; so ἥλιον ἐκλείπειν σελήνης ἀντιφράξει Id.Fr.210, cf. Plu.2.169a. II Pythag. name for seventeenth day of the month, ib.367f.
German (Pape)
[Seite 263] ἡ, das Versperren durch etwas Vorgesetztes, γῆς ἀντίφραξις Arist. Analyt. post. 2. 8 (vgl. de anim. 3, 4); γῆς πρὸς ἥλιον ἀντ. Plut. Dion. 24, Verfinsterung der Sonne durch die gegengestellte Erde.
Greek (Liddell-Scott)
ἀντίφραξις: -εως, ἡ, (ἀντιφράσσω), φρἀξιμον ἢ ἐμπόδιον μεταξὺ δύο πραγμάτων, γῆς ἀντίφρ., ἡ παρέμπτωσις τῆς γῆς, ἐξ ἧς ἡ τῆς σελήνης ἔκλειψις, Ἀριστ. Ἀναλυτ. Ὕστ. 2. 2. 3, πρβλ. Μετεωρ. 2. 8, 27˙ οὕτως, ἥλιον ἐκλείπειν σελήνης ἀντιφράξει ὁ αὐτ. Ἀποσπ. 203˙ πρβλ. ἀντιφράσσω 2.
Spanish (DGE)
-εως, ἡ
1 interposición de un cuerpo ante otro ἀ. γῆς en un eclipse, Pythag.B 36, Arist.APo.90a16, τοῦ ἀέρος Sch.Arat.828M., ἥλιον ἐκλείπειν σελήνης ἀντιφράξει Arist.Fr.210, cf. Arist.Mete.367b21, Plu.2.169a.
2 n. pitagórico para el día decimoséptimo del mes Plu.2.367e.
Greek Monolingual
ἀντίφραξις, η (Α)
1. φράξιμο ή παρεμβολή εμποδίου μεταξύ δύο πραγμάτων
2. ονομασία που έδιναν οι Πυθαγόρειοι στη δέκατη έβδομη ημέρα του μήνα.
Russian (Dvoretsky)
ἀντίφραξις: εως ἡ загораживание: στέρησις φωτὸς ἀπὸ σελήνης ὑπὸ γῆς ἀντιφράξεως Arst. затмение луны вследствие закрытия ее землей; ἀ. τῆς γῆς πρὸς τὸν ἥλιον Plut. затмение солнца землей.