ἐμμειδιάω
Ἀναβάντα γὰρ εἰς τὴν ἀκρόπολιν, καὶ διὰ τὴν ὑπερβολὴν τῆς λύπης προσκόψαντα τῷ ζῆν, ἑαυτὸν κατακρημνίσαι → For he ascended the acropolis and then, because he was disgusted with life by reason of his excessive grief, cast himself down the height
English (LSJ)
A smile in, ὀφθαλμοῖς καὶ παρειαῖς Philostr.Ep.51; to be glad at, πρὸς τὰ ἴχνη, of hounds, X.Cyn.4.3.
German (Pape)
[Seite 808] dabei lächeln, Xen. Cyn. 4, 3 u. Sp.
Greek (Liddell-Scott)
ἐμμειδιάω: μέλλ. -άσω ᾱ, μειδιῶ, προσμειδιῶ, τὸ δὲ σὸν εἶδος ἀεὶ τέθηλεν, ὅθεν ὀφθαλμοῖς ἐμμειδιᾷ καὶ παρειαῖς οἷόν τι ἔαρ τὸ μετόπωρον τοῦ κάλλους Φιλόστρ. Ἐπιστ. 51, τ. 2, σ. 249, 25, ἔκδ. Kayser· χαίρω ἐπί τινι, πρὸς τὰ ἴχνη, ἐπὶ θηρευτικῶν κυνῶν, Ξεν. Κυν. 4, 3.
French (Bailly abrégé)
-ῶ :
sourire à ou dans.
Étymologie: ἐν, μειδιάω.
Spanish (DGE)
sonreír, manifestar contento c. suj. anim. αἱ κύνες ... ἐμμειδιῶσαι ... πρὸς τὰ ἴχνη X.Cyn.4.3
•fig. c. suj. abstr. τις ἀρετῶσα διάνοια ... ἐνεμειδίασε χαρᾶς ἐγκύμων Ph.2.280, ὀφθαλμοῖς ἐμμειδιᾷ καὶ παρειαῖς ... τὸ μετόπωρον τοῦ κάλλους el otoño de tu belleza sonríe en tus ojos y en tus mejillas Philostr.Ep.51.
Greek Monotonic
ἐμμειδιάω: μέλ. -άσω [ᾱ], (ἐν), γελώ ή χαμογελώ για κάτι, σε Ξεν.