ἀντῳδός: Difference between revisions
Οὐ γὰρ ἀργίας ὤνιον ἡ ὑγίεια καὶ ἀπραξίας, ἅ γε δὴ μέγιστα κακῶν ταῖς νόσοις πρόσεστι, καὶ οὐδὲν διαφέρει τοῦ τὰ ὄμματα τῷ μὴ διαβλέπειν καὶ τὴν φωνὴν τῷ μὴ φθέγγεσθαι φυλάττοντος ὁ τὴν ὑγίειαν ἀχρηστίᾳ καὶ ἡσυχίᾳ σῴζειν οἰόμενος → For health is not to be purchased by idleness and inactivity, which are the greatest evils attendant on sickness, and the man who thinks to conserve his health by uselessness and ease does not differ from him who guards his eyes by not seeing, and his voice by not speaking
(5) |
(3) |
||
Line 24: | Line 24: | ||
{{grml | {{grml | ||
|mltxt=[[ἀντῳδός]], -όν (Α)<br />αυτός που απαντά με ωδή («ἠχὼ λόγων [[ἀντῳδός]]» — η ηχώ που επαναλαμβάνει τους λόγους, Αριστοφάνης<br />«[[μέλος]] ἀντῳδὸν ἠχεῑν» —για πουλιά— Αιλιανός). | |mltxt=[[ἀντῳδός]], -όν (Α)<br />αυτός που απαντά με ωδή («ἠχὼ λόγων [[ἀντῳδός]]» — η ηχώ που επαναλαμβάνει τους λόγους, Αριστοφάνης<br />«[[μέλος]] ἀντῳδὸν ἠχεῑν» —για πουλιά— Αιλιανός). | ||
}} | |||
{{lsm | |||
|lsmtext='''ἀντῳδός:''' -όν ([[ᾄδω]]), αυτός που άδει ως [[απόκριση]], [[επαναληπτικός]], σε Αριστοφ., Ανθ. | |||
}} | }} |
Revision as of 20:28, 30 December 2018
English (LSJ)
όν,
A singing in answer, responsive, ἠχὼ λόγων ἀντῳδός Ar.Th.1059; ἀ. πανὶ κρέκων κέλαδον AP7.196 (Mel.); μέλος ἀ. ἠχεῖν, of birds, Ael.NA4.16.
German (Pape)
[Seite 265] (ᾠδή), entgegensingend, wiederhallend, ἠχὼ λόγων ἀντῳδός Ar. Th. 1059; χείλη Archi. 28 (VII, 191); entgegentönend, κέλαδος Mel. 111 (VII, 196); μέλος ἀντ. ἠχεῖν Ael. N. A. 4, 16.
Greek (Liddell-Scott)
ἀντῳδός: -όν, ὁ ἐπαναλαμβάνων τὴν ᾠδήν, ὁ ἐπαναλέγων, ἠχὼ λόγων ἀντῳδός, ἡ ἐπαναλαμβάνουσα τοὺς λόγους, Ἀριστοφ. Θεσμ. 1059· ἀντ. τινι κέλαδος Ἀνθ. Π. 7. 196· μέλος ἀντ. ἠχεῖν, ἐπὶ πτηνῶν, Αἰλ. π. Ζ. 4. 16.
French (Bailly abrégé)
ός, όν :
qui répond à un chant ou par un chant.
Étymologie: ἀντί, ᾠδή.
Spanish (DGE)
-όν
que responde a c. gen. Ἠχὼ λόγων ἀντῳδός E.Fr.114aSn. (= Ar.Th.1059)
•c. dat. ἀντῳδὸν Πανὶ κρέκων κέλαδον AP 7.196 (Mel.)
•abs. que responde a otro de ciertos pájaros μέλος ἀντῳδὸν ἠχοῦσι Ael.NA 4.16.
Greek Monolingual
ἀντῳδός, -όν (Α)
αυτός που απαντά με ωδή («ἠχὼ λόγων ἀντῳδός» — η ηχώ που επαναλαμβάνει τους λόγους, Αριστοφάνης
«μέλος ἀντῳδὸν ἠχεῑν» —για πουλιά— Αιλιανός).
Greek Monotonic
ἀντῳδός: -όν (ᾄδω), αυτός που άδει ως απόκριση, επαναληπτικός, σε Αριστοφ., Ανθ.