δύστρωτος
Τὸ νικᾶν αὐτὸν αὑτὸν πασῶν νικῶν πρώτη τε καὶ ἀρίστη. Τὸ δὲ ἡττᾶσθαι αὐτὸν ὑφ' ἑαυτοῦ πάντων αἴσχιστόν τε ἅμα καὶ κάκιστον. → Τo conquer yourself is the first and best victory of all, while to be conquered by yourself is of all the most shameful as well as evil
English (LSJ)
ον, hard to injure, σιδήρῳ καὶ λίθῳ Plu.2.983d, cf. Apollod.Poliorc. 139.8: Comp., Gal.UP1.2.
German (Pape)
[Seite 689] schwer zu verwunden, Plut. sol. anim. 35.
French (Bailly abrégé)
ος, ον :
difficile à blesser, à atteindre.
Étymologie: δυσ-, τιτρώσκω.
Spanish (DGE)
-ον
difícil de dañar, invulnerable σιδήρῳ καὶ λίθῳ del nido del halción, Plu.2.983d, μηχανήματα ... εἰς πολιορκίαν Apollod.Poliorc.139.8, θώραξ ... πάντων δερμάτων δυστρωτότερον ὄργανον Gal.3.4.
Greek Monolingual
δύστρωτος, -ον (Α)
αυτός που δύσκολα τραυματίζεται.
Russian (Dvoretsky)
δύστρωτος: трудно уязвимый (λίθῳ καὶ σιδήρῳ Plut.).