ἀκατάλλακτος
Μούνη γὰρ ἄγειν οὐκέτι σωκῶ λύπης ἀντίρροπον ἄχθος → I have no longer strength to bear alone the burden of grief that weighs me down
English (LSJ)
ον, irreconcilable, Zaleuc. ap. Stob.4.2.19, D.S.12.20. Adv. -τως, πολεμεῖν D.11.4; διακεῖσθαι πρός τινα Plb.11.29.13; ἔχειν Ph.1.507; μισεῖν ib.479.
Spanish (DGE)
-ον
1 irreconciliable ἐχθρός Zaleuc.543, cf. D.S.12.20, ὀργή D.C.44.46.6.
2 adv. -ως irreconciliablemente πολεμεῖν Anaximen.11b.4, πρὸς τοὺς αἰτίους ἀ. διακείμεθα Plb.11.29.13, ἔχειν Ph.1.507, D.C.46.28.2.
German (Pape)
[Seite 69] unversöhnlich, ἐχθρός Zaleuc. Stob. Flor. 44, 21; – ἀκαταλλάκτως πολεμεῖν Dem. 11, 4.
Greek (Liddell-Scott)
ἀκατάλλακτος: -ον, ἀδιάλλακτος, Ζάλευκ. παρὰ Στοβ. 280. 12. Διόδ. 12. 20. - Ἐπίρρ. -τως, ἀκ. πολεμεῖν, Δημ. 153. 17.
French (Bailly abrégé)
ος, ον :
irréconciliable.
Étymologie: ἀ, καταλλάσσω.
Greek Monolingual
ἀκατάλλακτος, -ον (Α) καταλλάσσω
εκείνος που δεν συμφιλιώνεται, ο αδιάλλακτος (Διόδ. 12, 20).
Greek Monotonic
ἀκατάλλακτος: -ον (καταλλάσσω), αδιάλλακτος, αμείλικτος· επίρρ. -τως· ἀκαταλλάκτως πολεμεῖν, σε Δημ.
Russian (Dvoretsky)
ἀκατάλλακτος: непримиримый (ἐχθρός Diod.).
Middle Liddell
καταλλάσσω
irreconcileable:— adv. -τως, ἀκ. πολεμεῖν Dem.