ἀπαμάω
Ἔοικα γοῦν τούτου γε σμικρῷ τινι αὐτῷ τούτῳ σοφώτερος εἶναι, ὅτι ἃ μὴ οἶδα οὐδὲ οἴομαι εἰδέναι → I seem, then, in just this little thing to be wiser than this man at any rate, that what I do not know I do not think I know either
English (LSJ)
(A), fut. -ήσω, A cut off, ἀπ' οὔατα νηλέϊ χαλκῶ ῥῖνάς τ' ἀμήσαντες Od.21.300, cf. Hes. Th.181; ἀπάμησον [τὸν πόδα] S.Ph.749:— in Med., Thphr.Lap.21; ἀπὸ στάχυν ἀμήσασθαι Q.S.13.242:—Pass., Nonn.D.4.413. [ᾰπᾱ- in Ep.; but in S. ᾰπᾰ-.]
ἀπᾰμάω (B), A sweep away, γῆν Gp.2.6.44.
German (Pape)
[Seite 277] abmähen, abschneiden, πόδα Soph. Phil. 739; ἀπ' οὔατα ῥῖνάς τ' ἀμήσαντες Od. 21, 300. – Med., dass., Theophr.
Greek (Liddell-Scott)
ἀπαμάω: μέλλ. -ήσω, ἀποκόπτω, ἀπ’ οὔατα νηλέϊ χαλκῷ ῥῖνάς τ’ ἀμήσαντες (ἐν τμήσει) Ὀδ. Φ. 301, πρβλ. Ἡσ. Θ. 181· ἀπάμησον [τὸν πόδα] Σοφ. Φ. 749: οὕτως ἐν τῷ μέσ. τύπῳ Θεοφρ. Λιθ. 21· ἀπὸ στάχυν ἀμήσασθαι Κόϊντ. Σμ. 13. 242: ― Παθ. Νόνν. Δ. 4. 413. [ᾰπα- παρ’ Ἐπ., ἀλλὰ παρὰ Σοφ. ᾰπᾰ-].
French (Bailly abrégé)
-ῶ :
couper, amputer.
Étymologie: ἀπό, ἀμάω.
English (Autenrieth)
only aor. opt. ἀπᾶμήσειε: cut off; λαιμόν, as children say, ‘cut his neck off,’ Il. 18.34† (v. l. ἀποτμήξειε).
Spanish (DGE)
(ἀπᾱμάω)
• Prosodia: [ἀπᾰ- S.Ph.749]
cortar, rebanar, amputar οὔατα ... ῥῖνάς τ' Od.21.300, ἀπὸ μήδεα πατρὸς ... ἤμησε Hes.Th.181, ἄκρον πόδα S.l.c., μὴ σύ γε μητρὸς ἀπ' ἀνθερεῶνας ἀμήσῃς Euph.114
•cortar, segar λαιμὸν ... σιδήρῳ Il.18.34
•tb. en v. med. ἀπὸ στάχυν ἀμήσασθαι Q.S.13.242, c. sent. pas. ὅταν ἀπαμήσωνται τἄνω cuando se corta la capa superior de ciertas rocas volcánicas, Thphr.Lap.21.
retirar γῆν Gp.2.6.44.
Greek Monotonic
ἀπαμάω: μέλ. -ήσω, αποκόπτω, σε Ομήρ. Οδ., Σοφ. [ᾰπᾱ-, σε Όμηρ. ᾰπᾰ-, σε Σοφ.].
Russian (Dvoretsky)
ἀπᾰμάω: (эп. ᾱμ) отрезывать, отсекать (χαλκῷ τι Hom. - in tmesi; τὸν πόδα Soph.).
Middle Liddell
[ἀπᾱ- Hom., ἀπᾰ- Soph.]
to cut off, Od., Soph.