ἀγένεια
Οὐ γὰρ ἀργίας ὤνιον ἡ ὑγίεια καὶ ἀπραξίας, ἅ γε δὴ μέγιστα κακῶν ταῖς νόσοις πρόσεστι, καὶ οὐδὲν διαφέρει τοῦ τὰ ὄμματα τῷ μὴ διαβλέπειν καὶ τὴν φωνὴν τῷ μὴ φθέγγεσθαι φυλάττοντος ὁ τὴν ὑγίειαν ἀχρηστίᾳ καὶ ἡσυχίᾳ σῴζειν οἰόμενος → For health is not to be purchased by idleness and inactivity, which are the greatest evils attendant on sickness, and the man who thinks to conserve his health by uselessness and ease does not differ from him who guards his eyes by not seeing, and his voice by not speaking
English (LSJ)
ἡ, (ἀγενής) low birth, Arist.Pol.1317b40.
Spanish (DGE)
-ας, ἡ
• Alolema(s): ἀγέννεια Phld.Vit.4B.
1 bajo linaje, bajeza ἀ. πενία βαναυσία Arist.Pol.1317b40, cf. VV 1251b16, Phld.l.c.
2 pobreza τῆς ἐμῆς ἀγραυλίας καὶ ἀγένειας οἰκεῖος D.S.33.7.
German (Pape)
[Seite 12] ἡ (ἀγενής), niedrige Herkunft, Ggstz γένος, Arist. Pol. 6, 1; Luc. Prom. 9; übtr. unedle Gesinnung, Arist. virt. et vit.; ψυχῆς καὶ μαλακία Plut. cons. ad Apoll. p. 344. Einige schreiben ἀγέννεια.
Greek (Liddell-Scott)
ἀγένεια: ἡ, (ἀγενὴς) ταπεινὴ καταγωγή, ἀντίθ. τῷ γένος. Ἐπειδή ὀλιγαρχία καὶ γένει καὶ πλούτῳ καὶ παιδείᾳ ὁρίζεται, τὰ δημοτικά δοκεῖ τἀναντία τούτων εἶναι, ἀγένεια, πενία, βαναυσία, Ἀριστοτ. Πολ. 6. Αϳ. 9· πρβλ. ἀγέννεια.
Russian (Dvoretsky)
ἀγένεια: v.l. ἀγέννεια ἡ
1) низкое, незнатное происхождение Arst., Luc.;
2) низость, подлость (φυχῆς Arst., Plut.).