ἀπρόσμικτος
Χρὴ τῶν ἀγαθῶν διακναιομένων πενθεῖν ὅστις χρηστὸς ἀπ' ἀρχῆς νενόμισται → When a good man is hurt, all who would be called good must suffer with him
English (LSJ)
(-μεικτος), ον,
A holding no communion with, ξένοισι Hdt.1.65: abs., solitary, isolated, Poll.3.64. Adv. -τως Id.5.139.
German (Pape)
[Seite 339] ungesellig, keine Gemeinschaft habend, τινί, mit Jem., Her. 1, 65.
Greek (Liddell-Scott)
ἀπρόσμικτος: -ον, ὁ μὴ ἐρχόμενος εἰς ἐπιμιξίαν, ἡ μὴ συγκοινωνῶν τινι, ξένοισι ἀπρόσμικτος Ἡρόδ. 1. 65: ἀπολ., «ἄφιλος, ἄμικτος, ἀπρόσμικτος» Πολυδ. Γ΄, 64. - Ἐπίρρ. ἀπροσμίκτως ὁ αὐτ. Ε΄, 193.
French (Bailly abrégé)
ος, ον :
qui n’a pas de commerce avec, insociable.
Étymologie: ἀ, προσμίγνυμι.
Spanish (DGE)
-ον
• Alolema(s): ἀπρόσμεικτος Hdt.1.65
I 1que no tiene trato con de pers. ξένοισι Hdt.l.c.
•abs. solitario, insociable Poll.3.64, Sud.s.u. Κρατερός
•de lugares solitario ἄκραι Poll.1.115, ὁδός Poll.3.96.
2 que no es posible dispersar de una formación cerrada ἀπρόσμικτοι ... ὑπὸ τῆς συγκλείσεως ... ἐγίγνοντο D.C.38.49.6.
II adv. -ως en solitario, aisladamente Poll.5.139.
Greek Monolingual
ἀπρόσμικτος, -ον (Α) προσμείγνυμι
αυτός που δεν συναναστρέφεται με άλλους, ακοινώνητος.