ἀντῳδός
Ἀναβάντα γὰρ εἰς τὴν ἀκρόπολιν, καὶ διὰ τὴν ὑπερβολὴν τῆς λύπης προσκόψαντα τῷ ζῆν, ἑαυτὸν κατακρημνίσαι → For he ascended the acropolis and then, because he was disgusted with life by reason of his excessive grief, cast himself down the height
English (LSJ)
όν, singing in answer, responsive, ἠχὼ λόγων ἀντῳδός Ar.Th.1059; ἀ. πανὶ κρέκων κέλαδον AP7.196 (Mel.); μέλος ἀ. ἠχεῖν, of birds, Ael.NA4.16.
German (Pape)
[Seite 265] (ᾠδή), entgegensingend, wiederhallend, ἠχὼ λόγων ἀντῳδός Ar. Th. 1059; χείλη Archi. 28 (VII, 191); entgegentönend, κέλαδος Mel. 111 (VII, 196); μέλος ἀντ. ἠχεῖν Ael. N. A. 4, 16.
Greek (Liddell-Scott)
ἀντῳδός: -όν, ὁ ἐπαναλαμβάνων τὴν ᾠδήν, ὁ ἐπαναλέγων, ἠχὼ λόγων ἀντῳδός, ἡ ἐπαναλαμβάνουσα τοὺς λόγους, Ἀριστοφ. Θεσμ. 1059· ἀντ. τινι κέλαδος Ἀνθ. Π. 7. 196· μέλος ἀντ. ἠχεῖν, ἐπὶ πτηνῶν, Αἰλ. π. Ζ. 4. 16.
French (Bailly abrégé)
ός, όν :
qui répond à un chant ou par un chant.
Étymologie: ἀντί, ᾠδή.
Spanish (DGE)
-όν
que responde a c. gen. Ἠχὼ λόγων ἀντῳδός E.Fr.114aSn. (= Ar.Th.1059)
•c. dat. ἀντῳδὸν Πανὶ κρέκων κέλαδον AP 7.196 (Mel.)
•abs. que responde a otro de ciertos pájaros μέλος ἀντῳδὸν ἠχοῦσι Ael.NA 4.16.
Greek Monolingual
ἀντῳδός, -όν (Α)
αυτός που απαντά με ωδή («ἠχὼ λόγων ἀντῳδός» — η ηχώ που επαναλαμβάνει τους λόγους, Αριστοφάνης
«μέλος ἀντῳδὸν ἠχεῖν» —για πουλιά— Αιλιανός).
Greek Monotonic
ἀντῳδός: -όν (ᾄδω), αυτός που άδει ως απόκριση, επαναληπτικός, σε Αριστοφ., Ανθ.
Russian (Dvoretsky)
ἀντῳδός: поющий в ответ, вторящий песне (ἠχὼ λόγων ἀ. Arph.; ἀ. Πανὶ κἐλαδος Anth.).
Middle Liddell
[ἄιδω]
singing in answer, responsive, Ar., Anth.